Vélemények a hulladékfeldolgozóról 1.

    118

    Az október 22-i szakértői megbeszélésen sajnos sok kérdésemre nem kaptam megnyugtató választ, illetve számos esetben egymásnak ellentmondó válaszokat adott a tervezett hulladékfeldolgozó két szakértője.

    A következő problémákat látom:

    1.) A feltaláló, Urbán András elmondta, hogy az első ilyen jellegű szabadalma műanyag és gumi hulladékok feldolgozására szólt. Ez alapján hat évig működött egy pirolízisüzem Romániában, amelynek végül kilyukadt a reaktora, amit befoltoztak. Az üzem aztán új tulajdonoshoz került, aki nem megfelelő módon végeztetett el javításokat, és ezek a hibák gázrobbanáshoz vezettek, melynek hatására az ott tárolt, feldolgozásra váró rengeteg gumi begyulladt. Szerintük mindez azért fordulhatott elő, mert „ott román munkások dolgoztak”, azonban az én véleményem szerint sajnos bármilyen nemzetiségű dolgozók követhetnek el olyan hibákat, amelyek üzemi balesethez vezetnek. A hulladékfeldolgozót bezárták.

    A Tárnokon megvalósítandó hulladékfeldolgozóhoz 2011-12-ben új technológiát dolgoztak ki, ezt szabadalmaztatták. Ez alapján szeretnének nálunk üzemet építeni. A szabadalomhoz vezető alapkutatásokról azt mondták, hogy titkosak, így rengeteg kérdésünkre egyszerűen nem válaszoltak. Az üzemek létesítéséhez szükséges utat, mely szerint a laboratóriumi kísérleteket követően fokozatos méretnöveléssel, több lépésben lehet eljutni a teljes üzemi termeléshez, nem tartják be, hanem egyből 45000 tonna/év mennyiségben szeretnének hulladékot 400-550 °C-on feldolgozni a falu határában.

    2.) Az önkormányzat elé került szeptemberi előterjesztésben az szerepelt, illetve a lakossági fórumon is az hangzott el, hogy Tárnoknak azért lesz jó ez az üzem, mert

    a) áramot termelnek, amit visszatáplálnak a fővezetékbe, így olcsó áramhoz jutunk (megj.: ehhez a képződő gázt és olajat el kell égetni!), illetve

    b) összesen hat hektárnyi üvegházat létesítenek, amely sok tárnokinak ad munkát és olcsó, jó minőségű zöldséggel látja el a környéket.

    Ezekkel szemben a szakértői megbeszélésen a kérdésünkre azt válaszolták, hogy

    a) mégsem termelnek áramot, hanem csak metánt és Diesel-olajat, amit eladnak és

    b) mégsem lesznek zöldséges üvegházak, hanem a krakkoló reaktorokban keletkező mérgező melléktermékeket (pl dioxinok, nehézfémek, szerves savakat tartalmazó bomlási víz stb. – végre elismerték, hogy ilyenek igenis képződnek!) algatelepekre fogják bevezetni, azok ezt elnyelik, és aztán az algát lerakóba szállítják. Természetesen a veszélyes anyagokkal táplálkozó algák mellé közel sincs szükség annyi munkatársra, mint a paradicsomok gondozásához lett volna. Az is homályos pont, hogy vajon az algák a rendkívüli módon mérgező dioxinokat például miért és hogyan nyelik el.

    3.) A szeptemberi előterjesztésben az szerepelt, hogy műanyag és gumi hulladékot fognak feldolgozni, ezzel szemben most azt állították, hogy kommunális szemetet, amelyből egyedül az üveget és a fémet válogatják ki, a többi mind megy a reaktorba. Tudni kell, hogy egy ilyen abszolút vegyes masszának a feldolgozása sokkal több mellékreakcióhoz vezethet, mintha egyféle alapanyagra állnának rá – bár a gumi sem túl vonzó kiindulási anyag (lásd a romániai esetet).

    4.) Csak hab a tortán, hogy a Nobel-díjas professzor, Daniel Kammen, akire igazolásképpen hivatkoztak, egyrészt fizikus, másrészt pedig nem kémiai, hanem béke(!) Nobel-díjat kapott az általa koordinált klímaváltozás elleni kormányközi szervezet munkásságáért. Ettől sajnos a mi tervezett hulladékfeldolgozónk ügyében nem lesz kevesebb az ellentmondás.

    Nekem egyszerűen úgy tűnik, hogy az egész terv roppant kidolgozatlan (gumi – kommunális hulladék; paradicsom – algatelep; nincs veszélyes melléktermék – van, de az algák megeszik és lerakóba kerül; lesz áramtermelés – nem lesz; 45000 tonna hulladékot dolgoznak fel, azaz kb. 30000 emberét – 150000 ember szemetét dolgozzák fel és így tovább). Végül már az is elhangzott, hogy nem is az az üzem létesül itt, amelyik a szeptemberi előterjesztésben szerepelt. Annyi pozitívumot találtam az egész megbeszélésben, hogy ígéretet tettek arra, hogy az üzem monitoring (azaz ellenőrző) rendszerét nyilvánossá teszik, online elérhető lesz. Továbbá megnyugtatásul elmondták, hogy ezt az üzemet személyesen fogják felügyelni, ezért itt a romániaihoz hasonló baleset nem fordulhat elő. Ennek azonban ellentmond az a kijelentésük, hogy pillanatnyilag szerte a világon 35 helyen készülnek ilyen üzemet létesíteni. Hogyan lesznek egyszerre 35 helyen?

    Mindezek ellenére ezzel a pályázattal már nyertek idehaza, és nem kizárt, hogy az uniós pénzt is elnyerik. Azt sem tartom valószínűtlennek, hogy a hatósági engedélyeket is megkaphatják, hiszen legutóbb például a győri Audi gyár kapott engedélyt arra, hogy a gyártelepét a mellette lévő Natura 2000 besorolású (azaz európai szinten is védett!) természetvédelmi terület kárára növelje meg.

    Ha ez az egész átláthatóbb lenne, ha lennének félüzemi kísérletek, ha nem a faluhoz és a Bentához ilyen közel, és ráadásul északnyugati irányban terveznék az építkezést, ha azt látnám, hogy amit benyújtottak pályázatként és előterjesztésként is, azon nem lenne máris ennyi változtatás, amelyek egyelőre ötletelésnek tűnnek, és ha látszana, hogy ez az üzem tényleg biztonságos lesz, akkor támogatnám a tárnoki beruházást, hiszen a hulladékokat jó feldolgozni. Azonban ebben az ügyben annyi ellentmondást és bizonytalanságot látok – pusztán szakmai szempontokat figyelembe véve – hogy az üzem megépítését csak ellenezni tudom.