Májusfa Tárnokon

    61

    Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.

    Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek,

    Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak

    Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek;

    (Prédikátor könyve alapján)

    Pár napja az emlékezés mécseseit gyújtottuk a járványban elhunyt honfitársainkért, s íme, megjött a május, kitört a tavasz, a virágok, bokrok, fák felébredtek végre téli álmukból. Aki nem hiszi a feltámadást, csak nézze az elszáradt fát, hogy bont rügyet, levelet, virágot. Megjöttek a gólyák, s már a fecskék is, hogy itthon fészket rakjanak, s fiókákat neveljenek. Május: a legszebb hónap, a szerelem hónapja, esője aranyat ér – s ki tudja, még miféle jelzővel illetjük. Tény, hogy nagyon várjuk, a sötétség, a hideg után nem tudunk betelni a napfürdőzéssel, virágokat, fákat ültetünk, töltekezik lelkünk a tavasszal, a fénnyel, a madarak énekével.

    Tárnokon, az Egészségház előtt az önkormányzat is állított egy májusfát, aki arra jár, vigyen néhány színes szalagot, s kösse fel a fára, hogy ezáltal is kifejezzük a közösséghez való tartozásunkat.

    Reméljük, hamarosan feloldják a járvány miatti szigorításokat, újra nyitnak a közösségi terek, színházak, kávéházak, sörözők, s visszatérhetünk normális, közösségi életünkhöz.

    Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

    Hosszú tél, munka, gond, betegség
    úgy meglopta ezt a tavaszt,
    hogy most elálmélkodva nézem
    a hirtelen megjött vigaszt:
    Te vagy, május ? Csakugyan itt vagy?
    Hogy lettél kész ilyen hamar?
    Néhány nap alatt mennyi szépség!
    A vén föld milyen fiatal!…”

    A májusfa állítás hagyománya

    Hazánkban és Európa-szerte szokás volt, hogy május elsején színes szalagokkal díszített májusfát állítottak. Sok helyütt ma is őrzik a hagyományt. A májusfa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma. Jakab-fának is nevezik, mivel Szent Jakab vértanú napján állítják. A szép népszokásról a 15. századból valók az első feljegyzések, ám ennél valószínűleg sokkal régebbre nyúlik vissza a története.A hagyomány szerint a májusfát április 30-ról május 1-re virradóra, az éj leple alatt vagy kora hajnalban díszítették. Voltak kisebbek és nagyobbak is, de általában mindegyikre színes szalagokat kötöztek. A májusfaállítás az udvarlási szándék kifejezésére szolgált. Csoportba verődve érkeztek a fiatal legények a lányos ház elé, közös erővel cipeltek a helyszínre egy magasabb fát, melyet csaknem teljesen lombtalanítottak, és beástak a földbe. Volt, hogy a kerítéshez rögzítették, hogy ne dőljön el. Tarka szalagok mellett finom csemegékkel dekorálták a házban lakó lánynak. Így készült el a májusfa.

    A fát az egyik ifjú kiszemeltjének vagy kedvesének háza elé állították. Mivel a májusfa a szerelem szimbólumaként az érdeklődést, szándékot jelölte, a lány büszke lehetett, hogy májusfát kapott. Ha egy ház előtt több fa is állt, az megmutatta, hogy egyszerre több legény is erősen érdeklődik a hajadon iránt. Ilyenkor versenyre keltek a lány kegyeiért.

    Az is előfordult, hogy a legények megpróbálták egymás májusfáját ellopni, így viccelődve vagy nehezítve a másik dolgát.

    Egyes településeken szokás volt, hogy szerenádot is adtak a lánynak, aki a zenét hallva egy szál gyufát gyújtott, majd borral kínálta az ifjakat.

    A májusfa megmászása is az udvarolni vágyó legény feladata volt. Ha sikerült, lehozta a fa tetejéről a butykost, melyben általában valamilyen alkoholos ital volt. Olykor paprikás vízzel helyettesítették, hogy tréfát űzhessenek vele.

    A májusfaállítás egyes területeken nemcsak a közeledés szándékát jelezte, hanem a húsvéti locsolkodáshoz hasonlóan a fiatal nőrokonoknak is járt. Ha pedig egy lánynak rossz híre volt, akkor kacatokkal díszített fát kapott, ezzel szégyenítették meg.

    Később a május elsejei közösségi rendezvény díszeként is sokfelé állítottak májusfát, általában a község központjában. Van, ahol most is látni. Hagyományosan pünkösdkor bontották le a fát, körülötte a tánc és a májusfa ledöntése az ünnepség részét képezte.