BESZÁMOLÓ A KÉPVISELO-TESTÜLET 2012. SZEPTEMBERI ÜLÉSÉROL

    135

    Napirend előtt a polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy a vasúton túli területeken és Tárnokliget egyes részein folyik a csatornázás. A III. számú szennyvízöblözetben, vagyis a faluban volt egy problémás rész, amelyet azonban sikerült megoldani, így a vízjogi létesítési engedély kiadása elől elhárult minden akadály. Margitligeten, illetve Tárnokliget falu felőli részén pedig zajlik a tulajdonjogi és egyéb gondok rendezése. A polgármester felhívta mindenki figyelmét arra, hogy amennyiben gondja van a csatornaépítéssel, azt jelezze a helyszínen az építésvezetőnek. vagy írásban a polgármesternek, illetve a közműtársaságnak, vagy az építést végző konzorciumnak a Polgárok Házában. A kivitelezőnek ugyanis kötelessége minden lakossági panaszt kivizsgálni.

    A polgármester ezután arról beszélt, milyen nehéz egy esztendő vár a településre, hisz a csatornázás mellett kezdődik a középületek energetikai korszerűsítése is. Tavaly áprilisban nyert az önkormányzat erre pénzt, azonban ilyen sokáig tartott a szerződés megkötése a közreműködő hatósággal. Ahogy Szolnoki Gábor kiemelte, különböző logisztikai tervek készülnek arra, hogy például az iskolában a tanítás megzavarása nélkül hogyan lehet kicserélni a nyílászárókat. A 8 épület energetikai rekonstrukciója 190 millió forintba kerül, amelyből 50 millió forint az önkormányzati önrész és 140 millió forint a pályázati támogatás.

    A faluban zajló harmadik nagy építkezés a vasútkorszerűsítés, ahol csúszik a gyalogos aluljáró építése, ám az elkészülte után is a Nap, Hold, Csillag utcákban lakók közlekedése továbbra is nehézkes lesz, bár keresik a megoldást a problémára.

    A polgármesteri beszámoló után egy peres ügy lezárásáról számolt be az érintett. Rozbora Andor volt polgármestert az őt a polgármesteri poszton követő Gergely István jelentette fel folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt. A 12 évig tartó pereskedés végén június 18-án bűncselekmény hiányában felmentette őt a bíróság.

    A korábbi történetet Rozbora Andor úgy foglalta össze, hogy Gergely István szerint a tervezett Sportcentrumra adakozásból összegyűjtött pénzt Rozbora Andor elsikkasztotta és őt minden fórumon rágalmazták, lejárató kampány indult ellene, holott például a tervezett létesítményhez egyebek mellett a tető, a bútorzat a polgármesteri hivatal melletti területen volt, és Gergely István polgármestersége idején eltűnt. Erre válaszolva Gergely István azt mondta, lakossági nyomásra tett feljelentést – neki, mint akkori polgármesternek ez kötelessége volt, nehogy bűnpártolást kövessen el. Ezután a képviselők között kisebb politikai adok-kapok alakult ki. Ezek lezárásaként Gergely István a következőket mondta: „Tudom, Andor, hogy kellemetlen volt, de maradjon meg a kapcsolatunk!” Válaszul Rozbora Andor közölte, hogy nem haragtartó.

    Ezután a polgármesteri beszámolót, illetve a lejárt határozatokról szóló beszámolót a képviselők 9 igen szavazattal elfogadták.

    Az első napirendi pont az önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosításáról szóló rendelet-tervezet volt. Ez rendszeres feladat, amely arra szolgál, hogy negyedévente „átvezessék” a pénzügyi mozgásokat a rendeletbe is. Képviselői kérdésre, miszerint 2013-ban mi lesz a forrása az önkormányzati kötvény visszatérítésének, Szolnoki Gábor polgármester azt válaszolta, van rá fedezet. A napirendi pontot ezután a képviselők 9 igen szavazattal elfogadták.

    Ugyancsak 9 igen szavazattal fogadták el a képviselők a Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2012. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről szóló beszámolót.

    A harmadik napirendi pont egy rendelet-tervezet volt, amely a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselőinek jogviszonyával összefüggő egyes kérdésekről szólt. Erre a rendezésre a törvényi változások miatt volt szükség, és adminisztratív döntést igényelt. A témával kapcsolatosan felvetődött, hogy az előterjesztésben a juttatásokban jelentős összegek szerepelnek 2013-ra, és mi lesz, ha nem lesz elegendő pénz erre az önkormányzat kasszájában. A jegyző válaszában kifejtette, hogy van olyan összeg, ami kötelezően jár az érintetteknek, de van, ami adható. Ha ezekre nem lesz pénz, akkor azt a juttatást nem adja dolgozóinak az önkormányzat. A rendelet-tervezetet a képviselők 9 igen szavazattal elfogadták.

    A negyedik napirendi pont a következő volt: Rendelet-tervezet a tiltott, közösségellenes magatartásokról. Az előterjesztő Szolnoki Gábor polgármester a tervezettel kapcsolatosan elmondta, azért van rá szükség, mert a törvényi változások miatt az önkormányzat saját szabálysértési rendeleteit hatályon kívül kellett helyezni. Az önkormányzati törvény szerint azonban a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A „tiltott, közösségellenes magatartások” fogalma a törvényben nem definiált, a miniszteri indokolás szerint a Képviselő-testület a közösségi együttélés demokratikus elemeinek erősítésére rendeletében szankcióval sújthatja a helyi társadalmi normákat megszegőket.

    A témával kapcsolatosan megjelent számos vendéglátással foglalkozó vállalkozó is a testület ülésén. A vendéglősök beszámoltak több helyi, a szomszédokkal folytatott vitáról, valamint félelmeikről a csendháborítással kapcsolatos rendeleti szabályozással kapcsolatosan. A vállalkozók a viták rendezésében segítséget, vizsgálatot kértek az önkormányzattól. Válaszában a polgármester kijelentette, amennyiben hatósági ügyekről van szó, az a jegyzőre tartozik. Egyébként pedig az önkormányzatnak nincs baja a szórakozóhelyekkel, és javasolta, hogy egyezkedjenek a szomszédokkal. Szolnoki Gábor a csendháborítással kapcsolatosan kifejtette azt is, hogy a lakóknak joguk van védeni a nyugalmukat, de ha a rendőr nem talál bajt, akkor a vállalkozóknak nincs miért félniük az elmarasztalástól. A vállalkozók szerint életszerűtlen az, hogy egy szórakozóhelyet este 10.00 órakor be kelljen zárni, és kérték a képviselőket, hogy ezt a szabályt oldják fel, illetve hogy egy-egy renitens kocsma miatt ne büntessék az összes szórakozóhelyet. Erre válaszként a polgármester elmondta, a rendeletben differenciálni nem tudnak, a képviselő-testületben és a hivatalban sincs ellenérzés a vendéglátós, szórakozóhelyes vállalkozókkal szemben ezért javasolja egy társadalmi párbeszéd lefolytatását. Legyen önszerveződés a kocsmárosok között, igyekezzenek megállapodni a lakókkal és legyen egyeztetés az önkormányzattal az illetékes bizottság ülésén!

    A vendégek közül volt, aki a csapadékvíz-elvezető árkok betemetőinek büntetését hiányolta, más pedig épp a büntetési tételeket találta túlzottnak. Az utóbbival kapcsolatosan elhangzott, a közterület-felügyelő mérlegelheti a helyszíni bírság összegét.

    A vita után a rendeletet a képviselők 9 igen szavazattal elfogadták.

    A következő napirendben a képviselők rendeletet alkottak az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról. Ennek alapja egy törvényi változás. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény megállapítja az állami és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon, (együtt: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. A fenti törvény meghatározza alapján született rendeletben rögzítik, hogy a Tárnoki Öreg-tó és környéke a település forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem. A rendeletet 8 igen és 1 nem szavazattal elfogadta.

    Ezután a képviselők 8 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a Tárnok Nagyközség Önkormányzatának vagyongazdálkodási koncepciójáról szóló előterjesztést, amelyre szintén a törvényi változások miatt volt szükség. Ugyanis a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9. § (1) bekezdése előírja az önkormányzat számára, hogy az önkormányzati vagyonnal történő rendeltetésszerű, felelős módon történő gazdálkodás biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. Ennek előkészítéséhez, szükséges a vagyongazdálkodás irányvonalának, alapelveinek vagyongazdálkodási koncepcióban történő meghatározása, amely a terv alapjául szolgálhat.

    2012. júliusában a Tárnok KSK vezetősége írásban jelezte az önkormányzatnak, hogy 2012. augusztusától az egyesület anyagi gondja miatt az önkormányzattal kötött megállapodásnak nem tudnak eleget tenni, ezért kérték a megállapodás közös megegyezéssel történő megszüntetését. A Tárnok KSK sportfeladatait átmeneti jelleggel a Bolha Focitanoda Sport Egyesület látja el. Ezért született az a testület elé került javaslat, hogy a hátralévő 5 hónapra a megállapodást a Bolha Focitanodával kösse meg az önkormányzat, és az időarányos támogatás augusztus-december hónapra biztosítsa a feladat ellátásához. Ahogy a napirend tárgyalásakor Szolnoki Gábor polgármester összefoglalta, a foci a falu szívügye volt és marad is. A KSK 2006 óta 26,3 millió forint támogatást kapott az önkormányzattól, emellett több számlát egyenlített ki a klub helyett, illetve a 16 milliós öltöző is önkormányzati támogatásból épült. Ezért is fontos, hogy egy olyan tevékenységet, amire ennyit költött a település, ne hagyjanak elhalni. Erre pedig a Bolha Focitanoda lehet a zálog – így a képviselők 9 igen szavazattal támogatták, hogy a KSK-val kötött szerződést felbontsa és a tanodával kössön az önkormányzat szerződést a felnőtt csapat menedzselésére.

    A 2012. évben bekövetkezett jogszabályi változások, illetve a polgármesteri hivatal székhely címének pontosítása szükségessé tette a Polgármesteri Hivatal alaptó okiratának és szervezeti és működési szabályzatának módosítását. Ezt a képviselők 9 igen szavazattak támogatták.

    A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat vezetője az önkormányzat, mint fenntartó engedélyét kérte az iskolai álláshelyek bővítésére, mert szükség van 1,5 tanári és 0,5 könyvtári állásra. Idén 4 első osztályt kellett indítani az iskolában, és növekszik a gyermeklétszám, stabilabb pályára került az iskola – hangsúlyozta a vitában a polgármester. A képviselők 9 igen szavazattal támogatták is a státuszbővítési kérelmet, amelyhez természetesen az önkormányzat biztosítja a béreket is.

    8 igen és egy tartózkodó szavazat mellett elfogadták a képviselők azt a szándéknyilatkozatot, mely szerint a következő tanévtől az önkormányzat átadja az állami intézményfenntartó központnak az iskola működtetését. A vitában kiderült, sok a bizonytalanság ezzel kapcsolatosan, több érv szól mellette és ellene is. De például január elsejétől a pedagógusok munkáltatója már a kormányhivatal, vagyis az épületben folyó munka már nem az önkormányzat fennhatósága alá tartozik majd. A vitában Szolnoki Gábor polgármester hangsúlyozta, ma nem tudja senki megmondani, hogy az önkormányzat az új feltételek mellett fenn tudja-e tartani az épületet. Lehetőség van átadni az üzemeltetést, ám ha úgy látja Tárnok, hogy az állam nem jó gazda, vissza is lehet azt venni. Viszont az átadásról szeptember 30-ig kell nyilatkozni, tehát nem várhatja meg a település, mit is hoz a jövő. A vitában elhangzott az is, hogy erkölcsileg, politikailag nehéz a döntés, de az is, hogy ahhoz, hogy a település költségvetése stabil maradjon, ezt a lépést most meg kell tenni.

    A következőkben a képviselők 9 igen szavazattal támogatták az Érd, 0142 hrsz-ú ingatlan, vagyis a 70-es és 7-es út nyomvonala közti terület („Majomsziget”) megosztásával kapcsolatos előterjesztést, aminek alapján, ahogy azt hangsúlyozták is az ülésen, végre megindulhat a terület rendezése.

    A Tárnokőr Környezet és Természetvédő Közhasznú Egyesület még korábban azzal a kéréssel fordult a Képviselő-testülethez, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, mezőgazdasági besorolású, Tárnok 4005 és 4006 hrsz-ok alatti ingatlanokat, amelyek a hegytetőn, Érd határában vannak, bocsássa az egyesület rendelkezésére állatvédelmi és állatmenhelyi kialakítása céljából. A testület még a júniusi ülésén úgy döntött, vizsgálja meg az önkormányzat, hogy a telkek alkalmasak-e a megjelölt célra. A vizsgálat megállapította, hogy az ingatlan teljes mértékben alkalmas erre a feladatra. Egyéb, erre a célra fordítható, önkormányzati tulajdonú ingatlant nem is találtak. A vizsgálat során, ahogy arról az előterjesztő Szolnoki Gábor polgármester beszámolt, a kóbor kutyák befogása az önkormányzat feladata, ám „ebrendészeti telepe” nincs a településnek. A helyszíni szemléről szólva kiemelte, néhány érdekességet találtak a helyszínen. Szerszámoskamra néven ugyanis házak épültek ott, ráadásul az önkormányzati telken valahogyan egy út is keletkezett – ezek is rendezésre váró „csontvázak”. De van a hegytetőn egy körülbelül 100×40 méteres terület, ahol megfelelő tájolással a lakók minimális zavarásával megépíthető lenne a Tárnoknak szükséges, 40-50 állat befogadására alkalmas menhely. A vitában egy képviselő megkérdezte, mi lesz a lakókkal, meddig zavarhatja őket az ugatás. Erre válaszul elhangzott, hogy szemben, érdi területen egy kutyapanzió működik, amelynek tájolása miatt az ottani ugatás pont a tárnoki lakókat zavarhatja. A saját menhelyünk viszont ennél kedvezőbb tájolású lehet. A vitában az is elhangzott, hogy vagyonvédelmi megfontolásból viszont jó lehet ott a menhely, mert az állandó mozgás, őrzés miatt megszűnhetnének a környéken a betörések. Végül a képviselők 8 igen szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadták a helyszínt.

    Utolsó nyílt ülésen tárgyalt napirendi pontként 9 igen szavazattal támogatták a képviselők az iskola pályázati indulását. Mint azt a polgármester hangsúlyozta, előző nap értesültek a pályázati lehetőségről és másnap a beadási határidő. Kiderült ugyanis, hogy a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálatnak lehetősége van indulni a TÁMOP-3.1.4/12/1 számú Innovatív iskolák fejlesztése című pályázaton. A megpályázott összeg több mint 170 millió forint. Ebből 15%, azaz 25 és fél millió forint kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére (sporteszközök, oktatást segítő eszközök), 5%, azaz 8 és fél millió forint nagy értékű tárgyi eszközök beszerzésére (projektor, digitális tábla), valamint 57%, azaz 97 és fél millió forint szakmai programok szervezésére (erdei iskola, sportnap, sportkirándulás, egészségnap, közlekedési ismeretek, informatika szakkör, egészséges életmódra nevelés, pedagógusok akkreditált továbbképzése) fordítható. A pályázat 100%-os támogatottságú, ezért nem igényel önerőt, az elkészítése és lebonyolítása pénzügyi kötelezettséggel nem jár. A megvalósulás időtartama 2 év, és további 5 évig tartja fenn az iskola a vállalt programokat. A fenntartó, vagyis Tárnok Nagyközség Önkormányzata részéről a pályázathoz mindössze egy nyilatkozatra van szükség, melyben jóváhagyja és támogatja az iskola indulását a pályázaton – ezt a nyilatkozatot hagyták jóvá a képviselők.