Tárnok Nagyközség Önkormányzatának vagyongazdálkodási koncepciója

    128

    Az állami tulajdon törvényi szabályozással történő átszármaztatása önállóságot, autonómiát jelentett az önkormányzatok számára, gazdálkodásukat a központi költségvetési támogatásokkal kiegészítve tervezhették.

    A jelenlegi megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények, a közszolgáltatási rendszer, ezen belül az önkormányzati rendszer várható átalakítása, és az ehhez igazodó új jogszabályi rendelkezések, a feladatalapú finanszírozás és a leszűkített központi támogatási rendszer szükségessé teszi, hogy az önkormányzatok a működésük biztosítása és eredményes gazdálkodásuk fenntartása érdekében új módszereket, stratégiákat állítsanak fel.

    A vagyongazdálkodási koncepció feladata, hogy kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint hogy a jövőre megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit.

    1.

    A jogi és társadalmi környezet bemutatása

    1.1 A jogi szabályozás változásai

    A vagyongazdálkodás alapjául szolgáló alapvető központi és helyi jogszabályok

    Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg jelentős jogszabályi változások történtek, amelyeknek nagy része érinti és lényegesen meghatározza az önkormányzat gazdálkodását, ezért az új jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően szükséges a helyi szabályozási rendszer harmonizációját a felsőbb szintű jogszabályokkal megteremteni.

    Magyarország Alaptörvénye 38. cikkében rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon.

    A nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 7. § (1)-(2) bekezdése szerint a nemzeti vagyon, – ezen belül az önkormányzati vagyon – alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az Nvtv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzatnak a vagyon fentiek szerinti rendeltetés biztosítása céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készítenie. E tervek elkészítéséhez, az Önkormányzatnak ki kell jelölnie a vagyongazdálkodás irányvonalát, stratégiát kell felállítania, hogy a célkitűzések következetesen végrehajthatóak legyenek.

    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és Áht végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet új szabályokat határoz meg az önkormányzat számára.

    A vagyont főszabályként az önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani.

    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a lakás- és helyiséggazdálkodás szabályait tartalmazza azzal, hogy rendelkezik egyes részletszabályok önkormányzati rendeletben történő meghatározásáról is.

    Helyi szabályozás

    A vagyongazdálkodásra vonatkozó helyi önkormányzati rendeleteknek meg kell felelnie a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott elveknek, rendelkezéseknek.

    A Nvtv. előírásainak megfelelően, a Képviselő-testületnek új vagyonrendeletet kell elfogadnia. Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletben kell meghatározni az önkormányzati vagyon csoportosítását, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, hatásköröket, a vagyon hasznosításának, értékesítésének módját, a pályáztatás feltételeit.

    A lakások bérletéről szóló 18/2008. (X.22.) számú rendeletet módosítani szükséges, a jogszabályi változásoknak megfelelően, illetve jelen vagyonkoncepcióban meghatározott elvek szerint. Rendeletben kell szabályozni az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályait.

    A 39/2007. (XII.21.) számú közterületek használatáról szóló, többször módosított rendelet szabályozza a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, meghatározza a közterület használati szerződések feltételeit, valamint megállapítja a közterület használati díjakat.

    1.2 Társadalmi-gazdasági környezet változása

    A közigazgatási rendszer átalakulása

    Az államigazgatási rendszer folyamatban lévő átalakítása az önkormányzati rendszert is érinti. Önkormányzati szinten fel kell készülni arra, hogyha az állam több feladatot a Kormányhivatalokhoz delegál, akkor valószínűleg a működésre szolgáló vagyont is át kell hozzá adni. Ez várhatóan az önkormányzati közoktatási intézményeket érinti. Fel kell mérni, és elő kell készíteni azokat a vagyonelemeket, amelyek a változással, az esetleges átadással érintettek.

    Az állami feladat átvállalások alapján létrejövő új önkormányzati rendszer 2013. január 1-jén lép hatályba.

    Az állami támogatások, feladat finanszírozás

    Az utóbbi időben bevezetett szigorú gazdasági intézkedések, a központi költségvetési támogatások csökkentése, egyes támogatások megvonása következtében a rendelkezésre álló forrásokból csak részlegesen lehet a feladatok teljesítését megvalósítani. Ezért a vagyongazdálkodás egyik meghatározó feladata a kiesett támogatások pótlása, a gazdálkodás átalakításával, új források lehetőségeinek feltárásával.

    A feladatfinanszírozási rendszer a finanszírozási forrásokat a végrehajtandó feladatokhoz köti 2013. január 1-jétől, azonban az ellátandó feladatok teljes spektruma jelenleg még nem ismert.

    2.

    A vagyongazdálkodási koncepció stratégiai szerepe,

    kapcsolatrendszere a meglévő koncepciókkal

    2.1 A vagyongazdálkodási koncepció kapcsolódása más koncepcióhoz, programhoz

    Az Önkormányzat vagyongazdálkodását négy fő cselekvési, tevékenységi terület köré lehet csoportosítani:

    – a vagyon növekedésének, gyarapításának elősegítése (beruházás, fejlesztés, kisajátítás, adomány elfogadása, térítésmentes juttatás)

    – a meglévő vagyon fenntartása (üzemeltetés, karbantartás, felújítás)

    – vagyonhasznosítás (bérbeadás, haszonbérlet, használatba adás)

    – értékesítés, térítésmentes átadás, csere

    A vagyongazdálkodás alapelvei, célkitűzései nem különülhetnek el az önkormányzat ágazati stratégiáitól, valamennyi koncepció, terv, stratégia érinti a vagyongazdálkodást, azzal összefügg, ezért fontos háttere a konkrét vagyongazdálkodási tevékenység meghatározásának.

    A település vagyongazdálkodását érintő koncepciói, programjai:

    A koncepciók lényeges vagyongazdálkodási vetülete

    Településfejlesztési koncepció Önkormányzati tulajdonú területeket érintő fejlesztések, a megvalósítás lehetőségének vizsgálata, elősegítése (önkormányzati tulajdonú ingatlanok biztosítása, vagyonelemek ársorolása, terület, telekrendezések)

    Gazdasági Program (2011-2014) A kiegyensúlyozott gazdálkodást segítő vagyonhasznosítás (ingatlanhasznosítás bevételt növelő szerepe, költségcsökkentési tényezők meghatározása, ez irányú intézkedések)

    Környezetvédelmi Program Környezettudatos vagyongazdálkodás

    3.

    A vagyongazdálkodás alapelveinek meghatározása vagyonelemek szerinti csoportosításban

    3.1 Forgalomképtelen törzsvagyon

    A Nvtv. meghatározza a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek csoportját:

    1. kizárólagos tulajdonban lévő dolgok, (a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok),

    2. a törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, az új vagyonrendelet a Tárnoki Horgász-tó és környéke 067 hrsz-ú terület (tó)

    068 hrsz-ú terület (árok)

    069 hrsz-ú terület (tópart)

    ingatlant sorol a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe.

    A forgalomképtelen törzsvagyont meg kell tartani és megfelelő fenntartásáról, karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

    A forgalomképtelen törzsvagyon felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti. A törzsvagyon forgalomképtelen része – az Nvtv-ben meghatározott kivételekkel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

    Az éves vagyongazdálkodási irányelvek meghatározásakor tételesen vizsgálni kell, hogy melyek azok a vagyontárgyak ahol a besorolás indoka fennáll, avagy a körülmények változása folytán szükséges a besorolás megváltoztatása.

    Amennyiben településrendezési szempontból egy terület funkciója vagy közterület, illetve annak egy része a feladatellátáshoz nem szükséges, a lehetőség van az átminősítésre, telekké vagy éppen közterületté. Ezt a lehetőséget folyamatosan vizsgálni kell és az ingatlantulajdonosok figyelmét fel kell hívni a szabályozási terv alapján a végrehajtásra.

    3.2 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

    A törzsvagyon további része az a vagyonelem, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, és amely esetében törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

    A korlátozottan forgalomképes körbe sorolt közművek, intézmények és középületek esetében biztosítani kell a vagyonmegóvást, a vagyon értékmegőrző fenntartását.

    A korlátozottan forgalomképes vagyonnal történő rendelkezés feltételeit a vagyonrendeletben szabályozni kell, figyelembe véve az állam feladat-átvételéhez szükséges intézményi vagyon átadását is.

    3.3 Üzleti vagyon

    A forgalomképes üzleti vagyonnal az Önkormányzat – a jogszabályokban meghatározott keretek között – szabadon rendelkezik.

    3.3.1. Odluk

    Az önkormányzat jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik az “Odluki” területen. A terület hasznosításához szükséges a helyi építési szabály elkészítése. A telkeket az egységes településkép kialakítás érdekében a képviselő-testület által kijelölt ütemben és meghatározott területrészenként kell értékesíteni, olyan vállalkozók részére, akik megfelelő gazdasági háttérrel rendelkeznek a nagyobb egységek megépítéséhez.

    3.3.2 Lakásgazdálkodás

    A 11 önkormányzati lakás jelenleg 100 %-ban bérbe van adva.

    Az Ilona utcai lakások jelenleg is jó állapotban vannak. A Kossuth utcai ingatlan állapota jelenleg még elfogadható, de az ingatlan jogi sorsát rendezni szükséges a további fenntartás érdekében. A jelenlegi jogcím nélküli használók az ingatlan jó karbantartására nem fordítanak gondot és a bérleti díj sem éri el a kívánatos mértéket. A bérlakás mellett található óvoda épület hasznosítása az ingatlan sorsának rendezése előtt nem megoldható.

    – A lakások többségét lehetőség szerint 2014 után értékesíteni szükséges. Első sorban a bérlők részére kell biztosítani a lakások megvásárlásának lehetőségét.

    – A lakbérrendszert felül kell vizsgálni. Első lépésként a bérleti díjat az önkormányzat 2012. július 1-jétől csökkentette, de a közös költség viselésének szabályzását még rendezni kell.

    – A lakások állagmegóvására, műszaki állapot szinten tartására törekedni kell.

    – Olyan bérleti díj hátralékok esetében, ahol az adósságkezelésbe vonás, valamint a részletfizetési kedvezmény nem nyújt megoldást, a szerződéseket fel kell mondani és a kiürítési per kezdeményezésére és a díjak behajtására intézkedni kell.

    – Az így megüresedett lakások újbóli bérbeadásáról pályáztatás útján gondoskodni kell.

    3.3.3 Nem lakás céljára szolgáló helyiségek

    – Törekedni kell arra, hogy a helyiségeket maradéktalanul hasznosítsuk, ne legyen üres helyiség. Azok a helyiségek, amelyeknél jobb bérbeadási lehetőség nincs, minimális bérleti díj ellenében, akár önköltségen is bérbe adhatóak azzal, hogy az önkormányzat a fenntartási, üzemeltetési költségektől mentesül.

    – A nem fizető bérlőkkel szemben el kell járni, ha a bérleti díj hátralékot felszólítás ellenére sem fizetik meg, és az esetleges részletfizetési kedvezmény sem vezet eredményre, a szerződést fel kell mondani, és a helyiséget vissza kell venni, peres úton is. Az így megüresedett helyiségek bérbeadásáról ismét gondoskodni szükséges.

    – Az olyan üres helyiségeket, melyeket semmiképp nem tudunk hasznosítani, műszaki állapot, vagy egyéb okok miatt, értékesítésre kell meghirdetni. Azoknál az ingatlanoknál, melyeknek csak kis része hasznosított, de üresen értékesebbek lennének, dönteni kell a kiürítést követő értékesítésről.

    – A bérleti díjakat differenciáltan kell megállapítani figyelembe véve a helyiség településen belüli elhelyezkedését, az épület, helyiség műszaki állapotát, a tervezett tevékenység végzésére való alkalmasságát, a tevékenység jellegét.

    3.3.4 Telekingatlan

    – A meglévő önkormányzati építési telkek értékesítését rendszeres hirdetéssel szorgalmazni kell. A telekgazdálkodást az önkormányzat bizonyos vállalkozási szemlélettel kezelje, az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével. Amennyiben telek, telekrész vásárlással a tulajdonviszonyok kedvezőbbé válnak célszerű vásárlásról is dönteni.

    – A közös tulajdonok megszüntetését célként kell kitűzni, ugyanúgy, mint a közös fejlesztés lehetőségét. Ezért a telekrendezések előkészítése során figyelembe kell venni, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanoknál a kedvező megállapodások eléréséhez szükség lehet magántulajdonos és önkormányzat közötti telekcserékre.

    – A szabályozási tervek megalkotásánál fontos a vagyongazdálkodási szempontok figyelembe vétele. A telkek nagy része jelenleg is hasznosított, bérbe adott, tehát indokolt a bérleti jogviszony fenntartása mindaddig, amíg egy-egy területrész szabályozása, belterületbe vonása és az értékesítés meg nem valósul.

    3.3.5 Ingó- és portfólió vagyon

    A nagy értékű eszközállomány karbantartását, javítását szükség szerint el kell végezni. Az eszközt mindaddig célszerű megtartani és használni kell, amíg a javítással a működőképességét biztosítani lehet, ha a javítás költségei az eszköz értékéhez képest nem aránytalanul magasak, és költségkímélőbb lenne új eszköz beszerzése. Új eszközbeszerzést – fentiek figyelembevételével – csak indokolt esetben és a használhatatlan eszközök pótlására lehet teljesíteni.

    4.

    A helyi jogszabályalkotás kereteinek meghatározása

    A Képviselő-testület új vagyonrendeletet alkot, amely a Nvtv-ben előírt kötelezettségeknek is eleget tesz azzal, hogy meghatározza az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanjait.

    A vagyonrendelet alapul szolgál a vagyongazdálkodás helyi szabályozásának.

    Felül kell vizsgálni a lakás- és helyiségek bérbeadására, a bérleti díjak megállapítására vonatkozó helyi rendeleteket. A rendeletek felülvizsgálatát, a módosításokat legkésőbb 2013. március 31-ig el kell végezni.

    5.

    A vagyongazdálkodás szervezete, irányítása, szervezése,

    adatnyilvántartása, döntések előkészítése

    5.1 Szervezet, irányítás

    Az Önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a vagyonrendeletben meghatározott hatáskörök alapján a Képviselő-testület, a Bizottságok, Polgármester gyakorolják.

    A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei a Jegyző irányításával látják el.

    ,

    5.2 A Vagyongazdálkodás kapcsolódása társterületekhez

    Területfejlesztés és rendezés

    A Szabályozási Tervben kialakítandó területekkel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatallal megbízásos jogviszonyban álló Főépítésznek és az Építés-Műszaki Irodának közösen kell meghatároznia a fejlesztési irányokat és célokat. A konkrét területfejlesztések végrehajtásánál az Építés-Műszaki Iroda részt vesz a területrendezési szerződések előkészítésében. A területrendezési szerződéseket a Jegyzői Iroda készíti elő.

    Településüzemeltetés

    Az önkormányzati vagyon üzemeltetésének, fenntartásának, hasznosításának feladatai Jegyzői Iroda és az Építés-Műszaki Iroda között oszlik meg.

    Az irodáknak kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást az általuk végzendő feladatok vonatkozásában.

    A mindkét iroda feladatkörét érintő kérdésekben, pl. tulajdonosi hozzájárulások előkészítésénél együtt kell működni és a szükséges adatot egymás számára meg kell adni.

    A feladatok megosztásáról belső szabályzat rendelkezik.

    5.3 A gazdálkodás alapjául szolgáló nyilvántartások

    A Nvtv. 10. §-a kötelezettségként írja elő, hogy a nemzeti vagyont annak értékét és változásait a tulajdonosi jogok gyakorlója nyilvántartja.

    A vagyongazdálkodási nyilvántartás a vagyonkataszter, amely az ingatlan nyilvántartással összhangban, értéken tartja nyilván az önkormányzati vagyon elemeit.

    A vagyonkatasztert a Gazdasági és Pénzügyi Iroda vezeti.

    Az Építés-Műszaki Iroda naprakész nyilvántartást vezet a lakásállományról, bérbe adott lakásokról, a helyiségek bérbeadásáról és a telekingatlanokról.

    5.4 Döntéseket megalapozó adatszolgáltatások teljesítése, döntéstámogatás

    A vagyongazdálkodási feladatokat ellátó Irodák rendszeresen adatot szolgáltatnak a vagyonkataszter részére.

    A vagyongazdálkodás feladatai ellátásához az Irodák közötti adatszolgáltatások rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.

    Tárnok, 2012. szeptember 15.

    Szolnoki Gábor

    polgármester

    Záradék:

    A vagyongazdálkodási koncepciót a képviselő-testület 119/2012.(IX.13.) sz. határozatával hagyta jóvá.