Önkormányzati adósságkonszolidáció Tárnokon is

    103

    IMG16712##Az önkormányzat fejlesztési kötvényével kapcsolatban Szolnoki Gábor polgármester elmondta: “A kötelező feladatok ellátásának fedezetéül szolgáló források az önkormányzatiság kezdetétől fogva folyamatosan csökkentek. A feladatok pedig nem. Ennek következtében a településeknek egyre több saját forrással kellett kiegészíteniük azokat. Tárnok esetében például a kötelezően ellátandó állami feladatok forráskiegészítésére éves szinten 200 millió forintot meghaladó saját erőt fordítottunk.

    Az önkormányzati szektor egészét tekintve az állam 2010-ig 1000 milliárd forint működési forrást vont ki ebből szektorból. Ezek az összegek, pontosabban ezek hiánya pedig szinte lehetetlenné tette a helyi fejlesztések megvalósítását kizárólag saját erőből. Praktikusan ez annyit jelent, hogy egy jogos fejlesztési igény esetén – például csatornaépítés – azt kellett mérlegelni, hogy működésképtelen lesz-e az iskola, vagy nem épül csatorna. Nagyon nehéz döntéseket kellett meghozni az elmúlt esztendőkben.

    Ráadásul hazánk uniós csatlakozása után tovább rontotta a helyzetet az EU-pályázatok megjelenése. Az első öröm után – végre lehet fejleszteni – jött a teljesen nyilvánvaló gond, hiszen ezekre már a legtöbb településen csak hitelfelvétel útján lehetett az önrészt biztosítani. Ezt a célt szolgálta esetünkben is a fejlesztési kötvény.

    Az önkormányzat képviselő-testülete 2007. decemberi ülésén döntött a kötvény kibocsátása mellett, mérlegelve az a tényt, hogy az éves költségvetési bevételei az állami finanszírozási rendszer mellett működési kiadásainak fedezésére elegendőek, fejlesztési feladatainak ellátására mindenképpen hitel felvételére kényszerül.

    Az akkor érvényben lévő szabályozás szerint az önkormányzatok éven belüli hitelfelvételi lehetősége korlátozott volt. Az adott helyzetben a fejlesztési feladatok finanszírozására két út állt az önkormányzat előtt. Fejlesztési célú hitelfelvétel, vagy kötvénykibocsátás. A pénzpiaci konstrukciók közül a pénzügyi szakértők és az önkormányzat könyvvizsgálójának állásfoglalása szerint is a kötvénykibocsátás látszott a kedvezőbb megoldásnak.

    A zártkörű kötvénykibocsátás lényege az volt, hogy a kötvényeket a kötvénykibocsátásra kiírt pályázaton nyertes bank vette meg, a kötvény névértékének megfelelő összeget az önkormányzat bankszámlájára utalta. A kötvénykibocsátás 20 éves futamidejű hosszú lejáratú ‘hitelkonstrukcióval’ valósult meg, amelyhez 5 éves türelmi idő társult. A kibocsátáskor a kötvény-konstrukció kamata 4-5 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a folyószámla-hitel, valamint az önkormányzat felhalmozási célú hiteleinek kamata. A kötvény lejegyzésekor az önkormányzat egy összegben jutott hozzá az értékpapír ellenértékéhez, melyet folyamatosan használt fel a fejlesztési feladatok finanszírozási ütemének megfelelően. A kötvény ellenértéke felhasználásig leköthető volt, mellyel tovább csökkenthetők voltak a kiadások.

    Ez volt a legmegfelelőbb konstrukció a nagyobb pályázatok önerejének biztosításához, amikor a valós fejlesztések megkezdése előtt már több évvel a rendelkezésünkre kellett állnia az önerő fedezetnek.

    A képviselő-testület döntését a 9.555.000 svájcifrank-alapú (akkori értéken 1.500.000.000 Ft) kötvény kibocsátásánál nagyban befolyásolta az a tény, hogy az Érd és térsége szennyvízcsatorna-építés tárnoki önrésze az akkor számítások szerint közel 800.000.000 Ft volt, és a testület ugyanabban az évben pályázatot nyújtott be iskolaépítésre, amelynek az önrésze 500.000.000 Ft volt.

    A kibocsátott kötvény forintra való átváltása 2008-ban megtörtént. A kötvényből a szerződés szerint 1.000.000.000 Ft fejlesztésre szabad felhasználású volt, 500.000.000 Ft azonban zárolt rész, amelynek kiengedése (felhasználása) a bank külön – a biztos megtérülés, nyereségtermelés feltételeit biztosító terv esetén megadott – engedélyéhez van kötve.

    A felhasználási adatokból egyértelműen kitűnik, hogy településünkön nem folytak presztízs jellegű beruházások. Az uniós forrásokat, és az azokhoz a kötvény által biztosított önerőt önkormányzatunk a nagyközség érdekeit szolgáló beruházásokra fordította, csak fejlesztésre, vagyonnövekedésre használta fel. Legnagyobb részeként az önkormányzat ebből fedezi a település csatornaépítésének önrészét. A teljes települési csatornahálózat kialakítása Tárnok történetének legnagyobb szabású közműfejlesztési-környezetvédelmi programja. Ez a kötvény jelenti az önrész alapját a most induló, nyolc önkormányzati ingatlan energetikai korszerűsítéséhez, ez adott lehetőséget óvodabővítésre, a helyi sportélet (Községi Sportkör öltözője) és a közművelődés (Művelődési Ház részleges felújítása és bővítése ) támogatására. Megvalósult végre a volt szeméttelep rekultivációja is.

    A 2008-ban a kötvény kibocsátásakor végzett számítások, a kötelező auditálás, az akkori gazdasági körülmények között megalapozottan alátámasztották, hogy az önkormányzat a mindenkori költségvetésében a visszafizetés feltételeivel rendelkezik.

    Az önkormányzat 2007. óta szigorú költségvetési gazdálkodást folytatott. A fejlesztések mellett működésre hitelt nem vett fel, és a likvid hitel felvételére sem kényszerült. A kibocsátott kötvény kamatterheit az éves költségvetésében biztosítani tudta, saját bevételei terhére minden évben kigazdálkodta.

    Mindezek ismeretében kezdjük majd meg az egyeztetéseket az adósság konszolidációjáról.”

    Mint ismeretes, a Kormány a közigazgatás átalakításának keretében a helyi igazgatás és önkormányzás – mint az egyik legfontosabb alappillér – hatékonyabbá tétele érdekében az önkormányzatokra vonatkozóan újraszabályozta mind a sarkalatos, mind az önkormányzatok mindennapi működését rendező törvényeket, és a feladatok végrehajtását biztosító előírásokat.

    Ennek alapján, a helyi önkormányzás feladatainak újrastrukturálása mellett az önkormányzati gazdálkodás feltételei és módja is megváltoztatásra került. Ahhoz azonban, hogy az önkormányzatok meg tudjanak felelni a számukra az Alaptörvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvényben meghatározott – szigorúbb – gazdálkodási szabályoknak és az új feltételek mellett is biztosítható legyen a közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása, a pénzügyi-gazdasági rendszerük alapjainak megszilárdítása is szükséges, azaz rendezni kell az eddigiekben mind a működésüket, mind a fejlesztéseiket segítő, de korábban az állam által nem fedezett kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások sorsát.

    forrás: Polgármesteri Titkárság