Önkormányzati adósságkonszolidáció – megtörtént az adatszolgáltatás

    99

    A mai nappal lezárult az önkormányzati adósságkonszolidációs eljárás első szakasza.

    Amint arról a polgármester beszámolt, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodáján keresztül a Raiffeisen bankkal, a Magyar Államkincstárral a szigorú rend szerint szabályozott adatigénylés és adatszolgáltatás megtörtént, minden az előírt formában és határidőre.

    Ezzel kapcsolatban Szolnoki Gábor polgármester elmondta: “Tárnok esetében az 5000 fő feletti településekre vonatkozó szabályok szerint folytatódik az eljárás, ami szerint a minimális kompenzációs érték a konszolidáció alá eső kötvényállomány 2012. december 31-i állapota szerint 40%. Esetünkben ez a kibocsátás napján számított 1,5 milliárd forintos fejlesztési kötvény esetében 600 millió forint csökkenést eredményezhet, tehát ennyivel kevesebb után kell tőke- és kamatrészt törlesztenünk. A mai számítások szerint a teljes futamidőre számított adósság mértéke 2,2 milliárd forint körüli értéket mutat, ebben a számításban a minimális kompenzációs érték 880 millió forintot jelent.

    Ezzel kapcsolatban természetesen továbbra is él az a döntésünk, miszerint a kötvényrész fel nem használt 500 millió forintos részét a bankkal kötött megállapodás alapján áprilisban teljes egészében visszaváltjuk. Ebben az esetben természetesen keletkezik erre a részre számított árfolyamveszteség, hiszen a kibocsátáskori és a mostani svájci frank-forint árfolyam jelentősen változott.

    Összességében azonban ezzel a lépéssel a teljes futamidőre számítva további, 700 millió forintot meghaladó mértékben csökken az adósságszolgálatunk. Ezt a lépést természetesen csak azért van módunk megtenni, mert önkormányzatunk a fejlesztési kötvénnyel felelősen gazdálkodott. Részben a fel nem használt, de forintbetétben kamatozó rész biztosította mind a mai napig a felhasznált kötvény kamatainak fizetését. Racionális, takarékos és felelősségteljes gazdálkodást folytattunk, az uniós forrásokat, és az azokhoz a kötvény által biztosított önerőt önkormányzatunk a nagyközség érdekeit szolgáló beruházásokra fordította, csak fejlesztésre, vagyonnövekedésre használta fel.

    Legnagyobb részeként az önkormányzat ebből fedezi a település csatornaépítésének önrészét. A teljes települési csatornahálózat kialakítása Tárnok történetének legnagyobb szabású közműfejlesztési-környezetvédelmi programja. Ez a kötvény jelenti az önrész alapját a most induló, nyolc önkormányzati ingatlan energetikai korszerűsítéséhez, ez adott lehetőséget óvodabővítésre, a helyi sportélet (Községi Sportkör öltözője) és a közművelődés (Művelődési Ház részleges felújítása és bővítése ) támogatására. Megvalósult végre a volt szeméttelep rekultivációja is. Figyelemre méltó adat, hogy az elmúlt öt esztendő alatt, a gazdasági válság közepette, a kötvényből finanszírozott önerővel 4 milliárd forintot meghaladó fejlesztési forrás érkezett Tárnokra, ekkora vagyonnövekedés, fejlesztési, beruházási érték keletkezett településünkön – a legtöbb Tárnok nagyközség eddigi életében. Ha pedig ma megvizsgáljuk azt, hogy mennyi feladat áll még előttünk a településfejlesztés tekintetében, annak milyen értéke lehet, akkor arról is képet kaphatunk, milyen óriási elmaradások keletkeztek a 2006-os önkormányzati váltást megelőző időszakban.

    Visszatérve az adósságkonszolidációhoz, mindent megteszünk azért, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket érhessük el, növeljük a minimális adósságkonszolidáció mértékét, és pénzügyi lehetőséget teremtsünk a későbbiekben további fejlesztésekhez.”