Csak eljön már a tavasz – Megérkezett az első gólya

    127

    Megérkezett hétfő reggelre az első gólya az országba, ezúttal is a Veszprém megyei Tüskevár községbe – tájékoztatott Molnár Levente polgármester hétfőn.

    Legalább tíz éve mindig februárban, még tél idején tér vissza a Kossuth utca 9. előtti villanyoszlopon található fészkébe a gólya – tette hozzá. A feltehetően hím madár nagyon jól tűri az emberek közelségét. Élelmet a behavazott földeken még nehezen talál, de éhen halni nem fog, mert a helyiek etetik – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a gólya tavaly áttelelt Tüskeváron.

    Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az elmúlt években egyre gyakrabban találkoztak áttelelő fehér gólyákkal Magyarországon. A fokozottan védett fehér gólyából – természetvédelmi értéke 100 ezer forintra tehető – Magyarországon mintegy ötezer pár lehet.

    A gólyák legjellemzőbben emberi környezetben fészkelnek. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építik fészküket, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választják meg. A nedves réteken, tarlókon keresgélnek nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztják az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat is.

    A tüskevári gólya mindig elsőként érkezik: általában február 20-a körül szokott hazatérni (szemben a fajtársaira jellemző március közepi-végi időponttal), az idei felbukkanása mindenképpen korainak számít. A madarászok szerint valószínűleg azért, mert nem repül el Dél-Afrikáig, a telet valahol a Földközi-tenger medencéjében töltheti. Pontosabbat a szakértők sem tudnak róla, mivel a furcsa szokásokkal rendelkező madarat még nem gyűrűzték meg, és jeladó antennát sem szereltek rá.

    A jó szerencse hírnöke

    A gólyák mindig a jó szerencsét jelentették és Európában a tavasz beköszöntét. A gólyák annak ellenére, hogy szeretnek az ember közelében is élni, vadon élő állatok, szabadságszeretők. Óriási nagy útjuk, melyet minden nyáron követnek Afrikából Európába és vissza, a legnagyobb távolságok közé tartozik a költöző madarak “röppályáját” ismervén. A Szavanna ad otthont az egyik legnagyobb testű madárfajnak is, a marabuknak, amely a gólyák családjának egyik óriás tagja. A szavanna vidékére évente mintegy félmillió fehér gólya érkezik az északra fekvő Európa hideg telei elő.

    A fehér gólya eredetileg igazi afrikai madár volt és csak a legutóbbi jégkorszak óta kezdett el Európába vándorolni, hogy ott még jobb költőhelyeket és életfeltételeket keressen magának. A gólyák vitorlázva repülő madarak, így meleg áramlatokra van szükségük, felhajtóerőként. Az ilyen áramlatok csak a szárazföldek felett alakulnak ki, ezért a gólyák kerülik a hosszú távú repüléseket a nyílt vízfelületek felett, és igen gyorsan repülnek át a tengerszorosokon is. A költés idején viszont a gólyák képesek egy nap akár 400 km megtételére is.

    Bulgáriában a néphagyományban a gólya a tavasz eljövetelének a jelképe, mivel ott ekkoriban térnek vissza a vándormadarak ottani fészkeikhez. Az ország egyes régióiban a martenica köré épült hagyományok egyik fontos jelképe. Mikor észreveszik az első gólyát, eljött az ideje, hogy levegyék a fehér-piros martenicabábut, mivel a tavasz tényleg megérkezett.

    A fehér gólya 1901 óta védett faj Magyarországon. Jelenleg fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100 000 Ft. A gólya Európa-szerte veszélyeztetett faj, ezért a hazai jogszabály mellett több nemzetközi egyezmény is védi: szerepel az EU Madárvédelmi Irányelvének I. számú mellékletében, valamint az élőhelyeket, és a vonuló fajokat védő Berni és a Bonni Egyezmények függelékeiben.

    Szinte minden magyar állatkertben élnek fehér gólyák, melyek többnyire mentett madarak és többségük valamilyen oknál fogva nem engedhető többé szabadon. Ha megfelelő táplálékot kapnak, akkor a fehér gólyák nagyszerűen viselik a telet.

    A német EURONATUR természetvédő szervezet a gólyaállományok megóvásáért kiemelkedően sokat tevő településeknek adományozza szerte a kontinensen az Európai gólyafalu címet. Az eddigi kilenc kitüntetett község közül másodikként (1996-ban) a somogyi Nagybajom tehette ki az elismerést több nyelven is hirdető feliratot a faluvégi helységnévtáblák mellé. A községben évente mintegy harminc gólyapár költ, jó tucatnyi szinte telepesen, a főutca mentén sorakozó villanyoszlopokra rakott fészkekben.

    forrás:www.richpoi.com