Közel a törvényi maximumhoz – 65%-os adósságkonszolidációról született megállapodás.

    58

    Tisztelt Tárnoki Lakosok!

    Az elmúlt hónapok legnagyobb érdeklődését kiváltó kormánydöntésének, az önkormányzatok adósságkonszolidációjával kapcsolatos eljárásnak Tárnokot érintő szakasza lezárult. A megkötött szerződés adatai alapján településünk előtt új lehetőségek nyílnak meg.

    A konszolidációs szerződés aláírására a Belügyminisztériumban 2013. február 27-én 15.00 óra 7 perckor került sor. A szerződést Magyar Állam képviseletében dr. Matolcsy György államháztartásért felelős miniszter és dr. Pintér Sándor helyi önkormányzatokért felelős miniszter látták el kézjegyükkel. A megkötött szerződés adatai alapján településünk előtt új lehetőségek nyílnak meg.

    A szerződéskötésnél jelen volt Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő, a Fidesz MPSZ új választókerületi elnöke is, akivel folyamatosan tudtunk egyeztetni az eljárás ideje alatt, és gyakorlati részese volt a megállapodás előkészítésének.

    A Magyar Állam részben átvállalja a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Törvény) 72. § (1) bekezdése alapján Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a Törvény 72. § (1) bekezdésében meghatározott adósságállományát és járulékainak összegét.

    Magyar Állam a Törvény 74. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével, önkormányzatunk adósságállományából 1 497 163 395 forint összegű adósságot és ennek a Törvény 72. § (1) bekezdésében meghatározott járulékai összegét vállalja át, ami magában foglalja a Törvény 72. § (1) bekezdése szerint fennálló, lejárt és le nem járt tőketartozást is.

    Ilyen komoly mértékű állami támogatást a rendszerváltás óta nem kapott egyetlen önkormányzat sem, a Fidesz MPSZ által támogatott kormánydöntés példa nélküli az önkormányzatiság, és Tárnok történetében. A döntés nyomán nemcsak eddigi fejlesztéseink értéke nő jelentősen, hanem az elkövetkezendő időszakra új fejlesztési lehetőségek nyílnak meg előttünk.

    A devizában denominált ügyletek forint-értéke a 2012. december 31-ei MNB középárfolyam (241,06 HUF/CHF, 291,29 HUF/EUR) alkalmazásával került meghatározásra, ennek alapján számítva az adósságállomány a 20 éves futamidőre számítva 2,3 milliárd forint lenne, az átvállalás mértéke tehát 65%! Önkormányzatunk részére ez komoly siker.

    A törvény alapján az adósságkonszolidáció mértéke 40 és 70 százalék közötti lehet, az elért arány járási szinten is nagyon jó. Képviselő-testületünk 2007. decemberi ülésén döntött a kötvény kibocsátása mellett, azért, hogy az előttünk álló nagy fejlesztési feladatokhoz pályázati önerőt biztosítsunk. A kötvénykibocsátás 20 éves futamidejű hosszú lejáratú ‘hitelkonstrukcióval’ valósult meg, amelyhez 5 éves türelmi idő társult. A kibocsátáskor a kötvény-konstrukció kamata 4-5 % ponttal alacsonyabb volt, mint a folyószámlahitel, valamint az önkormányzat felhalmozási célú hiteleinek kamata. A kötvény lejegyzésekor önkormányzatunk egy összegben jutott hozzá az értékpapír ellenértékéhez, melyet folyamatosan használt fel a fejlesztési feladatok finanszírozási ütemének megfelelően. A kötvény ellenértéke felhasználásig leköthető volt, mellyel tovább csökkenthetők voltak a kiadások. Ez volt a legmegfelelőbb konstrukció a nagyobb pályázatok önerejének biztosításához, amikor a valós fejlesztések megkezdése előtt már több évvel a rendelkezésünkre kellett állnia az önerő fedezetnek.

    A képviselő-testület döntését a 9.555.000 CHF alapú (akkori értéken 1.500.000.000 Ft) kötvény kibocsátásánál nagyban befolyásolta az a tény, hogy az Érd és térsége szennyvízcsatorna-építés tárnoki önrésze az akkor számítások szerint közel 800.000.000 Ft volt, és a testület ugyanabban az évben pályázatot nyújtott be iskolaépítésre, amelynek az önrésze 500.000.000 Ft volt.

    A kibocsátott kötvény forintra való átváltása 2008-ban megtörtént. A kötvényből a szerződés szerint 1.000.000.000 Ft fejlesztésre szabad felhasználású volt, 500.000.000 Ft azonban zárolt rész, amelynek kiengedése (felhasználása) a bank külön engedélyéhez van kötve.

    A kötvény felhasználásáról szóló beszámolóból egyértelműen kitűnik, hogy településünkön nem folytak presztízs jellegű beruházások. Az uniós forrásokat, és az azokhoz a kötvény által biztosított önerőt a nagyközség érdekeit szolgáló beruházásokra fordítottuk, csak fejlesztésre, vagyonnövekedésre használtuk fel.

    Legnagyobb részeként ebből fedezzük a település csatornaépítésének önrészét. A teljes települési csatornahálózat kialakítása, illetve az itt keletkező szennyvíz befogadására szolgáló érdi szennyvíztisztító mű bővítése Tárnok történetének példa nélküli méretű közműfejlesztési-környezetvédelmi programja, az Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ) választási programjának legfontosabb része. A 2006 óta saját erőből megépített (Zrínyi-Deák-Hatvani-Szigetvári-Debreceni-Jókai utcák egy részén) csatornaszakaszokkal együtt ez a mennyiség több mint kétszerese, a 2006-ot megelőző 16 év teljesítményének!

    Ez jelentette az önrész alapot a település életének legnagyobb szabású, most zajló, nyolc önkormányzati ingatlant érintő energetikai korszerűsítéséhez is. (II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola alsó- és felső tagozatos épületei, egy melléképülete, az Idősek Otthona, Ifjúsági Ház, Mesevár Óvoda 2. épülete, Hétszínvirág Óvoda, Polgármesteri Hivatal ‘A’ épület)

    Ez adott lehetőséget többek között a több, mint ötven férőhelyes óvodabővítésre a Marton utcai épületben és a Családi Napközi kialakításával (Fő utca, Plébánia), környezetvédelmi beruházásra (az Öreg-hegy aljában lévő húsz éve gondozatlan Ötház-pusztai volt szemétlerakó rekultiválására), a település működését biztosító Köz-Ért Kft Dózsa György úti épületének megépítésére, ugyanezen a helyszínen az Okmányiroda megépítésére, a tízlakásos, Ilona utcai önkormányzati bérlakásépület megépítésére, a templomtér kialakítására, a helyi sportélet (Községi Sportkör új öltözője) és a közművelődés (Művelődési Ház részleges felújítása és bővítése) fejlesztésére és támogatására.

    Szintén pályázati konstrukcióban valósult meg 2010-ben a majd egy évig tartó, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletformáló kampány is. Az minden lakosnak, de első sorban gyermekeink környezettudatos magatartásának kialakítására koncentrált, illeszkedve településünk Környezetvédelmi Programjához.

    A kötvény biztosította stabil pénzügyi háttér teremtette meg többek között a lehetőségét iskolánk tornatermének falújítására, két játszótér megépítésére (Rákóczi út, Fő utca), az Öreg-hegyen lévő illegális hulladéklerakók teljes, majd azóta többszöri, részleges megtisztítására, járdaépítések folytatására, a teljes települési vízelvezetési tervek elkészítésére, az Egészségház épületének felújítására, a település utcanévtáblákkal való ellátására, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés elindítására.

    Az, hogy az évtizedes elmaradásokat pótló beruházásokra a kötvény fedezetet biztosított, további lehetőségeket is teremtett településünkön. Lehetőséget adott további, önként vállalt feladatok ellátására: a mezőőrség felállítására, a sport- és civil szervezetek kiemelt támogatására, önkormányzati szociális támogatások, Bursa Hungarica tanulmányi ösztöndíj, Fiatal Sportolók támogatására, házi jelzőrendszeres segítségnyújtás fenntartására, települési díjak és kitüntetések alapítására és adományozására és váratlan feladatok – belvízvédelem, viharkárok – elhárítására.

    A rendszerváltás óta, a 2006-os önkormányzati váltásig, az addig eltelt 16 évben összesen nem épült és újult meg annyi önkormányzati ingatlan illetve terület, mint az elmúlt hat évben.

    Külön szeretném kiemelni ezzel kapcsolatban a kötvénykibocsátás illetve annak költsége és az ebből megvalósult vagyoni elemek értékét.

    A jelenlegi adatok alapján a kötvényből települési fejlesztésekre fordított illetve lekötött 1 milliárd forint 4 milliárd forintot meghaladó fejlesztési értéket termelt Tárnoknak, tehát minden egyes forint további három forintot hozott. Pályázati szempontból vizsgálva az adatokat kiderül, hogy az összes beruházást egybe számolva – beleértve még a saját fejlesztéseinket is, melyekhez támogatás nem társult(!) – 75 százalékos támogatási intenzitással valósult meg a 4 milliárd forintot meghaladó fejlesztés.

    A pontos kép, a viszonyítás kialakításához érdemes megnéznünk néhány további adatot is.

    1998-és 2006 között, az előző két ciklus alatt a pályázati forrásból megvalósult fejlesztések érték 180 millió forint volt, ez a jelenlegi érték 4,5%-a, de a támogatási intenzitás is alatta maradt a mostaninak, mindössze 40 % volt, amit tovább csökkentett a saját beruházások nem támogatott értéke.

    Ráadásul a 2006-os önkormányzati váltás idejére, a több százmillió forintos vagyonfelélés mellett csőd közelébe jutott településünk. Abban az évben az elhallgatott, eldugott tartozások kifizetése terhelte az önkormányzatot, de még az év végi munkabérek kifizetése is gondot jelentett.

    Ma viszont pénzügyi helyzetünk stabil, tartalékokkal rendelkezünk és folyamatos a fejlesztési munka.

    De a teljes önkormányzatiság idejére vetítve is kimagasló az elmúlt hat esztendő alatt elvégzett munka, hiszen a rendszerváltástól kezdve nem történt összesen ilyen értékben saját fejlesztés és beruházás a településen. Természetesen arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ez idő alatt sikerült kialakítani az M7-es autópálya teljes csomópontját, megkezdeni a gyakorlati munkát az ipari park területén, Uniós forrásból elkészült a Benta-patak teljes belterületi rekonstrukciója illetve hasonló konstrukcióban épül jelenleg is vasútállomásunk, melyek összességében újabb milliárdos tételben emelték településünk értékét.

    Nem mondhatjuk azt, hogy könnyű helyzetben vagyunk, hogy a gazdasági-társadalmi körülmények mindenben a segítségünkre vannak, de az biztos, hogy a gazdasági válság ellenére is jobb a teljesítményünk, amint az az elmúlt ciklusok alatt bármikor volt.

    Visszatérve a kötvény és az adósságkonszolidáció kérdésére, még azt is el kell mondanom, hogy terveink szerint a konszolidáció után fennmaradó kötvényrészből további részt váltunk vissza, továbbra is pályázunk a csatornázással kapcsolatban az Önerő Alapra (első körben ezen a pályázaton 50 millió forintot nyertünk), mindezek pedig jelentősen csökkentik mind az éves, mind pedig a teljes futamidőre számított tartozásainkat.

    Ezek után pedig további intézményi és infrastrukturális illetve önkormányzati-szolgáltatás fejlesztésbe foghatunk, a lehetőségek és a reális igények szerint.

    Szeretném köszönetemet kifejezni valamennyi képviselőtársamnak, munkatársaimnak, akik a gazdasági válság ellenére jó terveikkel és döntéseikkel Tárnok fejlődése, gyarapodása mellé álltak, köszönöm a Polgármesteri Hivatal jogi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó munkatársának az elmúlt években, és különösen az elmúlt hónapokban a fejlesztésekkel, illetve azoknak pénzügyi kérdéseivel kapcsolatban végzett kimerítő munkáját.

    Sok munkát elvégeztünk, de sok munka áll még előttünk.

    Igaz, hogy a Tárnokon történő nagy beruházások településünk minden lakosának érdekében történnek, de igaz az is, hogy az ezzel járó kényelmetlenségeket, gondokat szintén mindannyian viseljük.

    Türelemre, megértésre, bizalomra és összefogásra van szükségünk az ilyen helyzetekben, és azt tapasztalom, hogy ez mind megvan Önökben!

    Szeretném ezért ebben a fontos pillanatban az Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ) és önkormányzatunk nevében a türelemért és a bizalomért köszönetemet tolmácsolni valamennyi polgárunknak is!

    Tárnok, 2013. március 1.

    Szolnoki Gábor

    polgármester