Elkészült az új Településfejlesztési Koncepció.

    122

    Március 14. csütörtök, Lakossági Fórum, polgármesteri tájékoztató és összegző tájékoztató:

    Köszöntöm a lakosság megjelent képviselőit, képviselő társaimat illetve a Településfejlesztési Koncepció megalkotását végző cég képviselőit.

    Elkészült végre az a szakmai anyag, ami az elmúlt évek – és természetesen az elmúlt hónapok – szakmai munkája, szakmai egyeztetései alapján meghatározhatja Tárnok településfejlesztési koncepcióját az elkövetkező 15-20 éves távlatra.

    Tudniuk kell, hogy ilyen távlatban eddig nem született még szakmai terv és gondolat, már ami a településfejlesztést érinti, ez a hiány pedig nagyon sok gondot okozott, okoz, és hatásait tekintve még fog is okozni településünk életében. A mi feladatunk azonban a gondok feltérképezése, a megoldáskeresés, valamint egy biztos jövőkép felvázolása.

    Az Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ) településfejlesztési programjában fontos részt kapott e munka elvégzése, és végre egy kiforrott anyagot tudunk most megismertetni a lakossággal.

    Természetesen ezek az anyagok az elmúlt hetekben települési honlapjainkon elérhetővé váltak elektronikus formában is, azonban a személyes egyeztetés sem hagyható ki a folymatból.

    Ez is különlegessége a mostani eljárásnak, bár régen is kötelező volt a legszélesebb körű társadalmi-szakmai vita lebonyolítása, de 2006 előtt ezt elhanyagolták. Nem is csoda, hogy a megszületett koncepciók nem képviselték a legszélesebb értelemben vett helyi közösségi érdeket

    A mostani eljárás keretében eddig sor került az érintett célcsoportokkal -földtulajdonosok, vállalkozók, szakmai, hatósági szervek – való egyeztetésre, a tervezett és a folyamatában beépített újabb javaslatok alapján változó koncepciót pedig nyílt ülésein három alkalommal tárgyalta a Településfejlesztési Bizottság

    Most a lakossági és a külön meghívott civil szféra képviselői mondhatják el véleményüket és csak ez után kerülhet az elfogadásra.

    Mielőtt megismernék a részletes anyagot, mielőtt azt vitára bocsátanánk, néhány gondolatot fontosnak tartok megjegyezni az eddig tapasztalt településfejlesztési gyakorlatról.

    Az elmúlt évtizedek tárnoki településfejlesztését, annak tervezését rendszertelenség jellemezte.

    Nem volt világos a településvezetők számára az, milyen irányban kellene fejlődnie településünknek.

    Miközben jól megfogalmazott célként jelent meg a település eredeti természeti adottságainak- Benta-patak környezete, Horgásztó, Öreg-hegy – védelme és megőrzése, aközben ‘elszabadult’ a belterületbe vonási gyakorlat, a tervszerűtlen, ám egyes embereknek, érdekcsoportoknak jó üzletet jelentő lakóterületi parcellázás.

    A 2006-ot megelőző időszak önkormányzati vezetése is jelentősen kivette részét ebből az üzletből, sőt kifejezetten serkentette ezt a folyamatot, működési költségvetésük hiányát százmilliós értékben pótolták önkormányzati területek telkesítéséből és eladásából származó bevételekből.

    Közben pedig gyakorlatilag minden belterületbe vonási igényt teljesítettek.

    2006-ban a már megvalósult parcellázások, értékesítések mellett további 85 hektárnyi ingatlanfejlesztést terveztek, az akkori adatok alapján mintegy 650 újabb lakóház megépítésére biztosítható területtel, a becsült adatok alapján kétezer főt meghaladó népesség gyarapodással.

    Könnyű volt ez az üzlet, hiszen agglomerációs településként folyamatosan áramlott az első sorban Budapestről kiköltöző népesség, 1998-tól 2006-ig 30%-kal nőtt a népességünk, annyival, min t az azt megelőző húsz esztendő alatt, ha pedig megvalósult volna az előzőekben említett hatalmas lakóterület fejlesztés, az további 30%-os lakosságszám növekedést eredményezett volna.

    Mindezek mellett azonban teljesen elmaradt az önkormányzati intézményfejlesztési tervezés, az óvodai, iskolai férőhelyek népességszámhoz igazított tervezése és fejlesztése, a közművek illetve valamennyi önkormányzati szolgáltatás – egészségügyi, infrastrukturális, szolgáltatási feladatok – előzetes fejlesztése.

    Nem született terv a speciálisan kialakult településszerkezet miatt komoly, első sorban közlekedési gondokkal küzdő – a vasútvonal és a 7-es főút, illetve a Sóskúti út melletti – lakóterületek fejlesztésére éppen úgy, mint a természeti értékek hosszabb távú fejlesztésére, az Oreg-hegyen, valamint a Tárnok számára kiváló lehetőségeket rejtő, hatalmas mezőgazdasági területfejlesztésre, a helyi termelő, feldolgozó, értékesítő vállalkozások helyzetének javítására.

    A település csak nőtt, a lakosságszám csak emelkedett, a vezetés pedig nem irányította és tervezte, hanem teljesen rendszertelenül követte a folyamatokat.

    Az erősebb politikai vagy gazdasági érdekek mentén születtek meg a döntések, amiben éppen úgy érezhető volt mind csoportok, mind pedig egyének érdekei.

    Éppen ezért a településfejlesztés gyakorlata folyamatos konfliktusokat gerjesztett, tulajdonképpen csak ‘tűzoltás’ történt, egyik területről, egyik problémáról ugrottak másik területre, másik problémára, a tervezhető, következetes településfejlesztés helyett.

    Tárnok életének hosszabb távú tervezési, településfejlesztési koncepciója csak nyomokban volt fellelhető.

    Ez a magatartás pedig komoly – első sorban infrastrukturális – válságot eredményezett a településen, magában hordozva a későbbi időkre a tervezhetetlen, rosszul működő település képét is.

    2007-től kezdve a településünkkel illetve minden, bennünket körülvevő és irányító folyamattal együtt élve vizsgáltuk, értékeltük és elemeztük helyzetünket.

    2007-ben kezdtünk neki annak a munkának, aminek eredményét a mai fórumon megismerhetik.

    Természetesen nem hat év alatt készült el ez a településfejlesztési koncepció.

    Időközben több, kisebb Helyi Építési Szabályzat módosításra is sor került, ezek azonban alapvetően egy-egy speciális terület helyzetét rendezték, megfelelve a megváltozott környezet igényeinek.

    Több lakossági – szakmai fórumon vizsgáltuk és értékeltük a helyi társadalom jövőre vonatkozó terveit és igényeit

    De a legnagyobb feladatként ezek mellett az elmúlt években egyesével kellett áttekintenünk a különböző, tervezett fejlesztési területek állapotát, megvizsgálnunk annak szakmai-és jogi helyzetét.

    Vizsgálnunk kellett az egyes fejlesztések jövőre gyakorolt hatását, a megváltozott gazdasági -és társadalmi környezet szerinti jelenlegi és jövőbeli jogosultságukat, és azt a szakmai-és jogi környezetet, ami alapján változtatni, újra tervezni, vagy akár elvetni lehet az egyes fejlesztési elemeket.

    Szakértők bevonásával ugyan ilyen szempontok alapján megindult az új helyzetnek megfelelő településfejlesztési koncepció kialakítása.

    Ennek eredményeként pedig kialakult az a tervezési egyensúly, ami megtartotta azt, ami a település jelenlegi élete szempontjából megtartható, és tervezi mindazt, ami az új társadalmi-gazdasági környezetben településünk számára legalább középtávon – 15-20 éves időszakra – biztos alapot nyújt mind a lakosság, mind pedig a szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági szereplők részére.

    Az itt megfogalmazott gondolatok szervesen beépülnek a település Helyi Építési Szabályzatába, annak elfogadása esetén pedig gyakorlati részévé válnak az Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ) településfejlesztési programjának.