Budo karate, nem versenysport

    682

    Szerinte ugyanis mindenkinek még gyermekkorban meg kell tanulnia kezelnie azt is, hogy egyedül kiáll valamiért, valakiért, valakikért és meg kell tanulnia a kudarc kezelését is – márpedig a kudarc a versenyzésben mindig benne van. Mint ahogy a tanításban is, ám ott inkább örömök érik.

    Egyik nagy élménye az, hogy tavasszal lehoztak a szülei az edzésre egy olyan kisfiút, akinek magatartási és mozgáskoordinációs gondjai voltak, akit már több sportág edzői „eltanácsoltak”. „Ez a srác másfél hónapos karatetanulás után a két kezdő formagyakorlatot hibátlanul mutatta be. Én még életemben olyan erős koncentrációt ember arcán nem láttam” – eleveníti fel az élményt a mester. Aki hisz a név mágiájában, biztosan most azt mondaná, a dojo neve befolyásolja az odajárók életét: a fudoshin jelentése ugyanis rendíthetetlen elme.

    Egy kicsit azonban nézzünk körbe, mi is ez a karate, amit ebben a dojoban űzhet minden 5 évesnél idősebb tárnoki! Itt a kyokushin karatéval, vagyis az ősi harcművészetnek egy viszonylag új, reformált változatával ismerkedhet meg a betérő. A karaténak ezt az ágát erőkaraténak is szokták nevezni, ugyanis itt azt mondják, harcosokat csak harci körülmények között lehet nevelni vagyis ez egy full contact sport, ahol teljes értékű találatokat ismernek el a küzdő felek – versenyen egyedül a fejre nem ütnek.

    ##IMG17467##A tárnoki dojo vezetője a karatét elsősorban nem sportnak, hanem életre szóló elfoglaltságnak, életformának tartja. Az, hogy részt vesznek versenyeken inkább arra eszköz, hogy megtudják, hol áll maga a személy – tudásban, elmélyültségben. Az ellenfelet ugyanis eszköznek tekintik a saját személyiségük fejlesztésének útján. „Harc után mindig megköszönjük az ellenfélnek, hogy tanulhattunk tőle, vagy taníthattuk őt. Épp ezért mondjuk azt, hogy ez nem harcos sport, hanem harcművészet – teszi hozzá Kerekes Gábor. Annak ellenére, hogy a karate többi japán ágával szemben mi bevisszük az ütéseket, nem akarjuk agyonverni az ellenfelet. A harccal a gyengébbet tanítjuk, az erősebbtől pedig tanulunk.”

    ##IMG17468##A kyokushin karatéban az előmenetel is igen kemény. Ahhoz, hogy valaki megszerezzen egy övet a technikai vizsga mellett meghatározott számú küzdelmen kell részt vennie és annak 51 százalékát megnyernie. Ez mondjuk, a gyakorlatban annyit tesz, hogy a 10. kyu, vagyis a fehér öv megszerzéséért 4 küzdelemből háromban diadalmaskodni kell. Ez még nem annyira szörnyű, de ha belegondolunk, hogy az 1. kyu, vagyis a barna öv megszerzéséért egyvégtében 25, az első dan megszerzéséért ugyancsak egyhuzamban, pihenés nélkül 30 db másfél perces küzdelmet kell úgy végigküzdeni, hogy a felénél eggyel többet meg is nyerjünk, már legalábbis elgondolkodtató. „Egy-egy ilyen vizsgán a jelöltet nagyon elverik, hisz a küzdelmek során több ütést kap, mint ad. A cél azonban az, hogy a jelölt a lehető legnagyobb koncentrációval küzdjön – hangsúlyozza Kerekes Gábor. Amikor a zöld öves vizsgám volt, a több danos mesterek ellen folytatott küzdelmekben már úgy éreztem egy csepp erőm sincs. A soron következő ellenfelemnek azt mondtam, kész, jártányi erőm sincs. Erre ő mintha meg se hallotta volna, kezdte a mérkőzést. Én magam úgy éreztem a tudatom kihagy, fekete foltokat láttam, aztán valahonnan kiáltást hallottam és az ellenfelemet láttam elszállni. Mire földet ért ott voltam fölötte, bevittem a „végső” ütést és szinte ájultan rárogytam. Mikor fölemeltem a fejem, azt éreztem, hogy sírok és láttam, hogy a küzdőtér mellett még vagy hatan, többdanos kemény mesterek is velem sírnak. Ekkor ugyanis valóban az elme győzött a test felett.”

    Ilyesfajta élményekkel is gazdagodhatnak az évek során a karatékák, de a legfontosabb, hogy aki eljár az edzésekre, az megtanulja a hagyományokat és az elöljárókat tisztelni, javul a teljesítménye minden területen. „A karate mindkét irányba tanult mozdulatai az agy mindkét féltekéjének működését folyamatosan igénylik, így az agy teljesítőképessége is nő, ami kihat az iskolai teljesítményre is – mondja a TF-en szakedzői vizsga előtt álló Kerekes Gábor. Ezt a teljesítménynövekedést én a saját lányomnál is tapasztaltam: miután elkezdett karatézni, javultak a jegyei is. Egyet azonban ki kell emelnem, 5 éves kor alatt küzdősportot csak bevezető jelleggel ajánlom űzni! ”

    ##IMG17469##Azóta már a legkisebb gyerek is lejár a dojoba, így az egész Kerekes család együtt edz a Tárnoki Katlanban, illetve egy érdi fitneszklubban. Sőt Zsuzsa, az anyuka úgynevezett Nippon Zengo, mondjuk úgy, küzdősport aerobic órákat is tart, amelyek a férj elmondása szerint igen kemények, viszont nagyon jók az úszógumik ellen.

    A Fudoshin Dojo a Katlanban szerdán és pénteken 16.00 órától várja az érdeklődőket – az első alkalom ingyenes. Érdeklődni a +36 (30) 934 9410-es számon lehet. A dojo honlapja: fudoshin-dojo.hu és megtalálható a facebookon is.