Lakossági fórum az országgyűlési képviselőkkel

    214

    Pest megye 9. számú választókerületének jelenlegi országgyűlési képviselője Csenger-Zalán Zsolt, a kialakítandó új választókerületeket figyelembe véve pedig – ahogy a képviselők fogalmaztak – ha számukra kedvezően alakulnak a választások 2014-től Aradszky András lesz Tárnok egyéni országgyűlési képviselője. A két politikus ezért tartotta közösen, és Szolnoki Gábor polgármesterrel együtt ezt a lakossági fórumot.

    A három és félórás többször személyeskedésbe torkolló rendezvény elején Aradszky András pár szóban bemutatkozott: jogász, és a MOL-nál dolgozik. A KDNP-s politikus tájékoztatta a jelenlévőket a rezsicsökkentésről. Elmondta, hogy 2010-ben érezték, hogy a rezsi mértéke az emberek keresetéhez képest magas, jóval magasabb, mint például a környező országokban. A rezsicsökkentés első lépéseként a gáz- és áramszolgáltatók csak az infláció mértékével emelhették januárban az áraikat, de hogy a 10 % körüli rezsicsökkentésre a rendszerben megvolt a tartalék, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szolgáltatók nem nagyon lázadoztak ellene. Július 1-jétől pedig csökkenthették a PB-gáz, a szennyvíztisztítás, az ivóvízszolgáltatás, a szemétszállítás és a szennyvízszippantás szolgáltatási díjait is.

    A képviselő idézett egy GKI-tanulmányt is, amely szerint hazánkban a következő 35 évben n reálértékben folyamatosan csökkenhetnek az árak, mert új energiaforrások nyílnak meg, 2015-től új gázszerződést köt hazánk Oroszországgal, és mivel már a csővezetékek nem csak az orosz szénhidrogének behozatalát teszik lehetővé, azaz nincs monopolhelyzet, így kedvezőbb árat érhetünk el, és az árampiacon megjelent az olcsó osztrák és cseh áram is a magyar emberek pozícióját erősíti. Mindezekre alapozva a politikus kijelentette: „Nem kell félni attól, hogy ha a Fidesz-KDNP kormányozza továbbra is az országot, akkor abbahagyja a rezsicsökkentést.”

    A rezsicsökkentésről Szolnoki Gábor polgármester elmondta, hogy az érdekében indított aláírásgyűjtésben Tárnok jól teljesített, 2000 aláírást gyűjtöttek össze – ráadásul a választókerületben a legrövidebb idő alatt.

    Ehhez a témához kapcsolódva az egyik hozzászóló kifejtette, hogy szerinte a rezsicsökkentés államilag támogatott környezetszennyezés, mert szerinte az emberek olvasatában például a szemétdíj 10 %-os csökkentés azt jelenti, hogy 10 %-kal többet szemetelhetnek, illetve az áram esetében is nagyobb áramfogyasztást válasszanak, így nagyobb legyen a fosszilis energiahordozók használata.

    Erre a felvetésre válaszolva az országgyűlési képviselő kijelentette, hogy nem így látja. O reméli, nem kell annyi embernél kikapcsolni a szolgáltatást. Hangsúlyozta, tudják azt is, hogy a legolcsóbb energia az, amit fel sem használnak, azaz a házak (és nem csak a panelházak) energiahatékonyságát kellene mindenütt javítani, de erre ebben az uniós költségvetési ciklusban nem nagyon volt pénz, de reméli, hogy 2014 után az új EU-s költségvetési ciklusban lesz támogatás, és akkor választási időszakokon átívelő lakosságio programot tud majd Magyarország bevezetni. Ugyanehhez a témához hozzászólva Csenger-Zalán Zsolt kifejtette, hogy az emberek a rezsicsökkentés hatására nem pazarolni kezdenek, mert sokan napi megélhetési gondokkal küzdenek. Egyébként ezekkel a lépésekkel az energiaszektorban lévő multikat beruházásokra ösztönzik, így itt is csökkenhet a pazarlás. Emellett vannak hosszútávú elképzelések az energiaszektor nonprofittá tételére is. „Ma már nem vagyunk egyedüli rezsicsökkentők az Európai Unióban – jelentette ki Csenger-Zalán Zsolt. José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is kijelentette, hogy 30 %-kal kellene csökkenteni az energiaárakat, különben Európa nem lesz versenyképes a világpiacon az Egyesült Államokkal szemben.”

    Szolnoki Gábor ehhez azt tette hozzá, hogy az ÉTV-t önkormányzati résztulajdonosként belülről látva sem az látszik, hogy az emberek a csökkenő árak miatt nekiálltak volna több fizet fogyasztani.

    ##IMG17608##A következő lakossági felszólalás egyaránt tartozott a rezsicsökkentés és hulladékgazdálkodás kérdésköréhez. A 72 éves felszólaló sérelmezte, hogy a polgármester az önkormányzat sikerének tekinti azt, hogy a jelenlegi szolgáltató a tavalyi áron szállítja el a szemetet a tárnoki háztartásokból, holott szerinte az kizárólag a civilek sikere, akik kihívták a televíziót, demonstrációt szerveztek a Polgármesteri Hivatal elé.

    A polgármester erre válaszolva elmondta, mi állt a korábban az FKF-fel megkötött szerződésekben, hogyan próbálta “átverni” a szolgáltató az önkormányzatot, hogyan fordult a testület az energiahivatalhoz és közölte, hogy egy korábban a szemétszállításról tartott lakossági fórumon Rozbora Andor, korábbi polgármester tanácsolta, hogy az önkormányzat ne csak a szolgáltatókkal tárgyaljon, hanem keresse meg a tulajdonost, a fővárost is. Ezt megtették és ennek a háttértárgyalásnak lett az eredménye az ár befagyasztása.

    A felszólaló arra azonban rámutatott, hogy a legvédtelenebb korosztály, a nyugdíjasok kaptak a tavalyinak duplájáról szóló szemétszámlát. Ezért megkérte az országgyűlési képviselőket, hogy segítsenek, hogy a korábbi kedvezményt megkapják.

    Csenger-Zalán Zsolt a kialakult indulatos polémia alapján így foglalta össze a tárnoki helyzetet: a régi szolgáltató nyújtott plusz kedvezményt az időseknek, azonban az új vállalkozó ezt nem adja meg. Erre azonban nekik a parlamentből nincs rálátásuk. Kérte azonban a lakókat, hogy legyenek türelemmel, hogy a polgármester, illetve az önkormányzat megvívja a bokszmeccset a jövő évi szemétszállítás, illetve a díjak tekintetében. Szerinte a vita, hogy kié az érdem a tavalyi díj befagyasztásában teljesen felesleges, ugyanis az a lakók és a képviselő-testület közös érdeme és a jövőre nézve feladata is, hogy megakadályozzák, hogy egy új vállalkozás Tárnokot átverje.

    Aradszky András csak annyit jegyzett meg, hogy személyesen tárgyalt az energiahivatal egyik igazgatójával, és ott is csata volt a tárnoki szemétdíjjal kapcsolatosan, azonban az egyik érv az „átverés” alátámasztására az volt, hogy a jelenlegi szolgáltató 100 %-os tulajdonosa a korábbi szolgáltató. A megjelent harcos civilek erre egy emberként hördültek fel, hogy ők erről miért nem tudtak.

    A polgármester még egy dolgot mondott el, hogy az önkormányzat fölvette a kapcsolatot a Fővárosi Közgyűléssel azért, hogy tárgyaljanak a Tárnoknak adandó úgynevezett tűrési díjról és hangsúlyozta azt is, hogy a testületnek és a hivatalnak az volt a feladata, hogy Tárnokon ne álljon le a szemétszállítás – s szerinte ezt a feladatot megoldották.

    A vitába ezután bekapcsolódottak újra azt hangsúlyozták, hogy az új szolgáltató elvette a régi által adott kedvezményt, amivel kapcsolatosan a jogász Aradszky András kijelentette, hogy az sajnos adható, de ki nem kényszeríthető kedvezmény, így jó, hogy az önkormányzat a fővároshoz fordult inkább, mint a szolgáltató céghez.

    Egy másik hozzászóló azt kérdezte, mi szükség volt az emberek idegeinek a borzolására a 7500 forintos szemétszállítási díjjal, és kijelentette, hogy az AHK által ajánlott díj ellen a polgármester nem, csak a lakosság tiltakozott.

    Egy másik lakó megintcsak a nyugdíjasokról beszélt, akik 2800 forintot fizetnek 1400 helyett. „Nem zavarna, ha a polgármester nem írta volna le, hogy nem változik a szemétszállítási díj.” – a polgármester erre azt válaszolta: a szolgáltató becsapott bennünket, ármegállapító jogkörünk pedig nincs.

    Egy hölgy a polgármesternek a Tárnokon megjelent álcivilekről szóló írását sérelmezte, kijelentette, hogy elérték, amit akartak, de egyébként a helyi rendeletben benne van az időseknek nyújtandó 50 %-os díjkedvezmény, tehát szerinte azt az önkormányzatnak kellene jelen esetben kifizetnie.

    ##IMG17609##A lakossági fórum harmadik témája az a hulladékfeldolgozó volt, amelynek megépítéséhez a képviselő-testület a legutóbbi ülésén elviekben hozzájárult. Az első felszólaló kijelentette, hogy szakmailag nem tud hozzászólni a kérdéshez, azonban úgy látja, hogy itt nagy a titkolózás. Ha ők, civilek nem találnak júniusban rá a HVG.hu oldalon a tervezett hulladékégetőre, akkor a lakosság nem is értesült volna róla. Azt is hangsúlyozta, hogy a településfejlesztési bizottság ülésén a polgármester hangsúlyozta, hogy csak hat nappal a testület-ülés előtt, amikor az alpolgármester benyújtotta az előterjesztési kérelmét, találkozott a feldolgozó tervével. Ezek alapján azt kérdezte az országgyűlési képviselőtől, hogy mit szólna polgármesterként (Csenger-Zalán Zsolt Zsámbék polgármestere – a szerk.), ha az alpolgármester elmenne Pest megyéhez és bejelentené a háta mögött, hogy 30 millióért hulladékégetőt tervez.

    Csenger-Zalán Zsolt a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha a beruházás önkormányzati lenne, akkor tudnia kellene róla a polgármesternek is, ha hozzájárulásra van szükség az építéshez, akkor sem szerencsés, ha a polgármester nem tud az alpolgármester terveiről, ha magánberuházás, akkor pedig igazán nincs mit tenni. A képviselő azt azonban megjegyezte, hogy az önkormányzat által a tervezett projekttel kapcsolatos határozat szerinte tökéletes, hisz semmiféle terhet nem tesz az önkormányzatra, viszont ha a beruházás megvalósul, Tárnok jól járhat. Csenger-Zalán Zsolt azt is kifejtette, hogy az önkormányzat egy magánterületen lévő magánberuházást csak úgy akadályozhatna meg, ha a területet átminősítené ipari területről valami mássá. „Zsámbékon mi csak akkor minősítünk területeket iparivá, vagy lakóterületté, ha a beruházás már összeállt, van terv, pénz satöbbi. Az önkormányzatnak egyébként csak annyi lehetősége van, hogy hoz egy ilyen határozatot, ha már előre át vannak a területek minősítve, például iparivá.”

    Ezután több hozzászóló is a tervezett technológiáról beszélt, pontosabban arról, hogy azt nem ismerik, többek szerint nem is működik. Vegyészek, kémikusok arról beszéltek, hogy az önkormányzat honlapján talált anyagok szerinti hőmérsékleten mérgező anyagok szabadulnak fel. Minderre válaszul Radics Ernő kiosztott egy rövid ismertetőt a HUN-IDS technológiáról. A polgármester pedig többször hangsúlyozta, hogy azon az üzemen, amelynek az építését támogatták, nincs kémény, 0 emissziót ígért a beruházó.

    Politikai adok-kapok is kialakult a nézők soraiban ülők egy része és a polgármester között. Az egyik hozzászóló szerint politikai hiba volt, hogy a képviselő-testületnek ugyan nincs kellő információja a technológiáról, az üzemről, de elvi hozzájárulásukat adták a megépítéséhez és azt tűzzel-vassal védik. Ugyancsak hibának tartja, hogy ha 1-2 ember felemeli a hangját ellene, akkor „arcátlan cikkben” megvádolja őket. A felszólaló szerint „a tisztesség normáit nem ön állítja fel, és aki önnel nem ért egyet, nem álcivil és nem bolsevik.”

    Erre a polgármester kijelentette a levelében szereplő állításokról, hogy akinek a kritika nem inge, ne vegye magára. Egyébként a levelében is név nélküli szórólapokról, Bajnai katonákról beszélt, akik környezetvédelmi szakemberekként tüntetik fel magukat, ezek az emberek pedig cselekedeteik alapján valóban ellenségei a településnek.

    Szolnoki Gábor kijelentette azt is, hogy az önkormányzat nem védi a beruházást, de kiemelte: „Ha valaki valamit tenni akar Tárnokon, nem üldözzük el alapból.”

    Csenger-Zalán Zsolt szerint érthető, hogy egy ilyen beruházás indulatokat vált ki, de az tény, hogy az Együtt-PM politikusa jött ide Tárnokra demonstrálni és ahogy a parlamenti képviselő fogalmazott „ő se tudja, ez mi. De aki elkezd indulatokat kelteni, az politikai hullámlovas. Annak a célja, hogy jó nagy balhét csináljunk abból, ami nincs is.” A képviselő ezután az olvasott technológiai leírásról kijelentette, hogy tudományosnak látszik és új vívmányként akár működhet is. Majd felvezette, hogy „vigyázó szemünket vessük rá”, vagyis legyen egy szakértői bizottság, amelyben a tárnoki lakók közül kiválasztott kémikusok, vegyészek, környezetmérnökök ülnek le egy asztalhoz a feltalálóval és a beruházóval, hogy tájékozódjanak a technológia részleteiről.

    Az egyik hozzászóló, aki ugyancsak azt vetette fel, hogyan adhatott elvi hozzájárulást a képviselő-testület ahhoz, amit nem ismer, a szavazásról érdeklődött. Szerinte ugyanis az nem volt jogszerű, mert Radics Ernő, aki érdekelt a projektben, szavazott. A polgármester szerint a szavazás megfelelt a törvényeknek és ő maga nagyon is csodálkozott volna azon, ha Radics Ernő érintettségére hivatkozva nem támogatta volna a projektet. A projekt megvalósítási helyén ugyanis a 11 ingatlantulajdonos egyike az alpolgármester. Ezután a hozzászóló a beruházó cég ügyvezetőjét firtatta, amellyel kapcsolatban a polgármester kijelentette, az önkormányzat nem nyomozó hatóság.

    Csenger-Zalán Zsolt is úgy tudja, hogy az ilyen szavazás nem törvénytelen, de nem túl elegáns. A kérdés kulcsa szerinte az, hogy a beruházás káros vagy nem káros Tárnoknak. Ennek eldöntésében pedig a civileknek és az önkormányzatnak partnerekké kell válniuk, erre jó a korábban említett bizottság.

    A kérdés kapcsán egy felszólaló javasolta, hogy legyen népszavazás a kérdésben. Más felszólaló is a helyszínt tartotta rossznak, mert az szerinte a Bentát, illetve az körülötte lévő ökofolyosót veszélyeztetheti.

    Mindezek után Aradszky András is szót kért. Elmondta, hogy ő maga azt szereti, ha egy beruházás megalapozott, de megérti, ha egy önkormányzat az iparűzési adó reményében a tarnokihoz hasonló döntést hoz. A képviselő hangsúlyozta, hogy szerinte a minden lépéssel kapcsolatos transzparencia a lényeg, a teljes nyíltságot kell a beruházótól megkövetelni a teljes projekt során. A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a magyar környezetvédelem nem vállalkozóbarát, hanem környezetbarát, így bízhatunk a szakhatósági engedélyezésben. Azt pedig, hogy eleve fenntartásokkal közelítenek egyesek a kérdéshez, nem tartja helyesnek. Úgy látja, hogy a képviselő-testület a határozatával a lehető legszűkebbre szabta a vállalkozó mozgásterét, de végig mindenre figyelni kell majd. Aradszky András utalva országos politikusok tárnoki sajtótájékoztatójára hangsúlyozta azt is, hogy ezt a meccset nem az országos politikai pályán kell játszani, hanem helyben. Szerinte pedig ezen a meccsen a lakosságnak, az önkormányzatnak és az országgyűlési képviselőnek egy csapatban kell játszania.

    Ezek után az Együtt-PM-es politikusokat ide hívó civil szervezet alapítója a névhasználattal kapcsolatosan keveredett polémiába a polgármesterrel, majd elmondta, mi mindent gyűjtött össze a témával kapcsolatosan, valamint az is, hogy minden parlamenti párt környezetvédelmi szakpolitikusát megkereste aggodalmaival, de csak az Együtt-PM reagált a megkeresésre. Erre mindkét országgyűlési képviselő kijelentette, hogy mint területi képviselőket sem kereste meg az ügyben a hölgy, és Aradszky András, aki a KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa, ebben a minőségében sem kapott semmiféle megkeresést.

    Ezután a technológia, illetve hasonló technológiák veszélyeiről összegyűjtött információkat ismertetett: egy lebontott erdélyi üzemről és a föld alá bedózerolt máig égő gumihalomról beszélt, amelyekről a polgármester kijelentette, hogy olvasták az esetről szóló cikkeket, de épp a következő héten látogatnak meg itt Magyarországon egy hasonló technológiával üzemelő gumifeldolgozót. A felszólaló ezek után azt a kérdést tette fel, hogy a civilek mennyire bízhatnak meg az önkormányzatban, illetve annak vezetőiben.

    Az utolsó felszólalók egyike a tervezett üzemi helyszín közelében lévő ingatlanok ára miatt aggódott és azt is kifejtette, hogy ha ez valóban kísérleti üzem, ahogy a tervezett beruházásról a fórumon többen állították, akkor „miért nem viszik ki a pusztába és ültetik mellé az alpolgármestert, míg kiderül, hogy az működik-e”

    Az utolsó hozzászóló hangsúlyozta, hogy ugyan ő maga nem tárnokon lakik, de az unokái igen, nem is messze a tervezett helyszíntől. Ahogy elmondta, szakmájból adódóan számos engedélyezési eljárásban vesz részt szekértőként, így látja, hogy a szakhatóságok sokkal szőrszálhasogatóbbak, mint azt egy átlagember el tudná képzelni, így ha azok zöld utat adnak ennek az üzemnek, azzal nem lehet semmi probléma.

    A technológiát, illetve a beruházást átvizsgáló szakértői bizottságba várják minden olyan tárnoki jelentkezését, aki szakmailag megalapozott véleményt tud kialakítani a kérdésben. A kémikusok, vegyészek, környezetmérnökök stb. jelentkezésüket a polgarmester@tarnok.hu címre küldhetik el.