Szállást keres a Szent Család

    295

    Közismert a történet, hogy a várandós Szűz Mária és vele Szent József késő este értek Betlehembe, ahova a népszámlálás miatt kellett menniük. Mária mindenórás volt, fontos lett volna, hogy mielőbb biztos helyre mehessen és lepihenhessen a szülés előtt. Sajnos azonban a népszámlálás miatt már egyetlen fogadóban sem találtak szabad szobát, csak egy istállóban kaptak helyet. Ennek emlékére alakult ki a keresztény hívek között a szokás, amit „Szent Család járásnak” neveznek. Szent család kilencednek is mondják a karácsonyi ünnep előtt kilenc napon át ismétlődő szálláskeresést.

    A hagyomány szerint a szálláskereső Szent Család tiszteletére kilenc család úgynevezett bokorba állt össze, hogy december 15-től karácsony estéig felváltva a Szent Családot ábrázoló képnek szállást adjanak. Ez a magyar nép körében leginkább elterjedt ádventi ájtatosság. Esténként más és más családhoz vitték a templomban előzetesen megáldott Szent Család képet, s amíg náluk volt, addig napjában többször is ájtatoskodtak előtte. Az egyes családok tagjai a rájuk eső napon általában meggyóntak, megáldoztak, vagy pedig a bokrok a befejező napon, december 23-án, közösen végezték szentáldozásukat. A soros családban házi oltárral, égő mécsessel vagy gyertyával várták a képet. Amikor a szentkép az új családhoz érkezett, letérdelt a ház népe, miközben megfelelő szövegezésű imádságokat mondtak. A képet a házi oltárra helyezték, meggyújtották előtte a mécsest, amely mindaddig ott éget, amíg a képet más családhoz nem vitték. Ilyenkor rendszerint egy szegény gyermekes családot is meg szoktak ajándékozni. A kilenc napos ájtatosság után a kép a templomban maradt vagy egy jámbor lélekhez került, aki a következő Adventig vigyázott rá.

    Nem tudjuk, a szokásrendből mennyit tartottak meg a modern tárnoki családok, de egy biztos, ma már Tárnokon is keresi a szállást a Szent Család.

    tarnokhir.hu