Tisztelt Tárnokiak!

    227

    Karácsony ünnepének nincs jobb gondolata, mint a szeretet.

    Nem csak azért, mert a kereszténység legkedvesebb napjáról, Jézus születéséről emlékezünk meg, ‘Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.’ (János evangéliuma 3:16), hanem azért is, mert tapasztalom, ma még mindig nem a pénzből, a lehetőségekből, a kihívásokból vagy éppen a feladatokból van a legnagyobb hiány, hanem a szeretetből.

    Elcsépeltnek tűnik ez a meghatározás, a karácsonyi bevásárlási lázban, tolongásban, fogyasztásban, a minden áron való megfelelési kényszerben, vagy éppen a szegénység, az elkeseredettség közepette, a mai erkölcsi-, gazdasági- társadalmi válságunkban szeretetről beszélni, bizony nehéz. Úgy tűnik, mint ha fölösleges lenne

    Pedig nem lehet az. Néha hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a világot és bennünket az anyagi vágyak és lehetőségek mozgatnak, csak ez adhat lehetőséget jól élni, és látszatra mintha valóban így lenne.

    Pedig a tiszta pillanatokban mindenki megérti, társak, barátok, belátás, megértés és szeretet nélkül üres az élet.

    Az év utolsó napja – Szilveszter -, a jókedv, a várakozás és a számvetés napja.

    Ismét elmúl egy esztendő, és néhány nap múlva a 2013-as esztendőről is úgy beszélünk: ez már a múlt.

    Ötödik éve immár, hogy év végén elmondhatjuk, ebben az évben sem adtak sem az önkormányzatnak, sem az embereknek semmit egyszerűen és könnyen. Gazdasági, társadalmi válság közepette minden tervet átírt valami új szabály, minden fogaskerék közé kerültek homokszemek, az önkormányzatok munkájával kapcsolatban minden átalakult, megváltozott.

    Azonban minden gazdasági gond, társadalmi változás ellenére fejlődni tudott településünk, olyan mértékben, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

    Gyakorlatilag befejeződött településünk történetének legnagyobb szabású beruházása, a teljes települési csatornázási munka, elkészült az új vasútállomás, közben pedig nyolc önkormányzati épület – közöttük iskolaépületeink és két óvodaépületünk – energetikai korszerűsítését is elvégeztük. A számvetés percei ezek, ezért arról is szólnom kell, hogy ezek a munkálatok nagyon komoly áldozatvállalásra kényszerítették a lakosságot.

    De elérkezett az esztendő vége, és értékeljük azt, amit elhagyunk.

    Minden ilyen pillanatban elmondhatjuk, lehetett volna még több, szebb, jobb vagy nagyobb, és vannak elmaradásaink is.

    A ma üzenete azonban az, hogy meg kell becsülni mindent, ami előre visz bennünket.

    Amikor pedig az esztendő utolsó napján éjfélt üt az óra és felcsendülnek a Himnusz hangjai, tiszta szívvel koccinthatunk az elmúlt és az eljövő esztendőre.

    Nyugalommal tekintve az elvégzett munkára és bizalommal nézve előre, mert terveink és munkáink alapján, a válság ellenére Tárnok fejlődik.

    Isten éltessen mindannyiunkat, és amikor 31-én éjfélkor koccintanak, gondoljanak arra is, hogy ezek a vágyak, ezek a munkák csak összefogva valósíthatók meg!

    Tisztelt tárnokiak!

    Boldog Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt Kívánok magam, képviselő társaim, önkormányzatunk és az Otthon Tárnokon Választási Szövetség Egyesület (OTVSZ) nevében mindannyiuknak!

    Szolnoki Gábor

    polgármester