Karácsonyfa megy, farsang jön

    79

    Bár sokan csak a katolikusok ünnepének tartják, a vízkereszt tulajdonképpen mindannyiunk ünnepe valamiképp. A keresztény egyház legrégebbi ünnepe, Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése a latin neve. Nagyon fontos ünnep volt, csupán a harmadik században különült el ettől a karácsony, azóta ünnepeljük december 25-én, a vízkereszt napja pedig Jézus megkereszteltetésének az ünnepe, de ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről is. Mindezek emlékére január 6-án a katolikus egyház megszenteli, vagyis megkereszteli a vizet, ebből ered a magyar vízkereszt elnevezés. Ez a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ám a keleti kereszténységben az ortodoxok megmaradtak az óhiten, így ők most ünneplik Jézus születését.

    Egyházi szokás ma is a katolikusoknál a házszentelés. A római katolikus lelkész elvégzi a házszentelést, felírja a házra a háromkirályok nevének kezdőbetűit, valamint az évszámot. Elhangzik az ősi (magyar) háziáldás szövege is:

    Hol hit, ott szeretet;

    Hol szeretet, ott béke;

    Hol béke, ott áldás;

    Hol áldás, ott Isten;

    Hol Isten, ott szükség nincsen!

    A házszenteléshez ugyanakkor hiedelem is kapcsolódik, régen messze kellett kikísérni a házszentelő papot, nemcsak a kapuig, hanem minél tovább, mert azt hitték: minél tovább kísérik a papot, annál nagyobbra nő a kender.

    Bár a protestánsok általában katolikus ünnepnek tartották a vízkeresztet, sok ehhez kapcsolódó szabályt betartottak. Az asszonyok nem dolgoztak a fonóban a két karácsony között – így hívták a karácsony és vízkereszt közötti időszakot –, a férfiak nem fogták be az állatot a szekérbe, mert úgy tartották, hogy akkor elkárosodik. Karácsony és vízkereszt között nem ettek hüvelyeseket, hogy ne legyen kelés a testükön.

    Számtalan népszokás is tartozik, illetve tartozott az ünnephez. Erdélyben ma is él a csillagozás vagy háromkirályozás, amikor a gyerekek felöltöznek a királyoknak, majd Gáspár-, Menyhárt-, Boldizsár-csillagot visznek a kezükben, és keresik Betlehemet. Ezt vízkereszti játéknak nevezik.

    Vízkereszt napi időjárásból jósoltak is. Az időjárás megfigyelése már január 6-án, vízkeresztkor elkezdődött. A gazdák megállapították, hogy ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik.

    Régen úgy tartották, ha vízkeresztkor esik az eső, akkor hosszú lesz a tél, férges lesz a mák. Hideg, fagyos eső esetén rossz termésre lehetett számítani, viszont korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.

    A vízkereszti népszokásokból mára leginkább az maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén március 5-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. A mi farsangi rítusaink és hiedelmeink főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre, amely a farsang farkát jelenti – vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.

    forrás: székelyhon.ro