Csatornázás – Konferencia csatornázásról, környezetvédelemről

    226

    A csatornázás és környezetvédelem összefügg. Ezt az alapvetést már köszöntőjében megtette Medgyesy Balázs, az EU Duna Stratégia kormánybiztosa. Az egész Földön a víz a 21. század meghatározó erőforrása, nem véletlenül tartanak világkonferenciákat a vizek védelmében. Épp ezért minden olyan beruházás, amely a felszíni és/vagy felszín alatti vizek minőségét javítja, kiemelten fontos, legyen szó a világ bármely országáról. De ha csak a Duna Régiót nézzük, a folyó vize 112 millió ember életére van hatással. Ahogy a kormánybiztos fogalmazott, térségünkben a szennyvízelvezetés és –tisztítás következtében javul az életminőség, csökkennek a környezeti kockázatok és a Duna, mint természeti erőforrás is felértékelőik. A lassan befejeződő beruházást Medgyesy Balázs a nagyra értékelte, hisz nagy területen oldja a meg a szennyvízkezelés problémáját, a beruházás során nem kötöttek kompromisszumokat, így nem sérültek a környezetvédelem érdekei, a leghatékonyabb műszaki megoldásokat alkalmazták a beruházás során, hosszú távra tervezték meg a tisztító üzemelését, így a kapacitása évtizedek múlva is elegendő lesz, hosszú távra garanciát nyújt a vizek védelmére. Különösen nagyra értékelte a kormánybiztos azt az összefogást, amely alapján a beruházás létrejött: a lakossági akaratot, azt, hogy az önkormányzatok nem csak ráhagyták a beruházóra a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítómű elkészítését, hanem folyamatosan részt vettek a projektben, és folyamatos volt a párbeszéd a kormányzattal is. „Még sok ilyen projekt gazdagítsa az embereket!” – fejezte ki óhaját Medgyesy Balázs, az EU Duna Stratégia kormánybiztosa.

    ##IMG17973##T. Mészáros András, Érd polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy a három település évente 3 millió köbméter szennyvizet termel, és ha 2007-ben nem veszi a három önkormányzat a saját kezébe a dolgokat, akkor még mindig nem lenne esély sem arra, hogy ne ezen a szennyvíztavon ússzunk. Azonban Érd, Diósd és Tárnok önkormányzata úgy gondolta, hogy a településeken valóban történjen az, amit az itt lakók szeretnének, ezért indult el a tervezés, a beruházás, amelynek egy nagyobb része van még hátra, a tisztított víznek a Duna sodorvonalába való bevezetése.

    Érd polgármestere is is hangsúlyozta, hogy a mindenki számára előnyös fejlesztés az itt lakó magánemberek akarata szerint valósult meg. Az emberek saját akarata volt a víziközmű társulatok létrehozása azzal a céllal, hogy előteremtsék az önerőt egy olyan beruházáshoz, amelyet a saját életminőségük javítása érdekében kezdeményeznek. Az akarat erősségét mutatja, hogy az EU-hoz benyújtott pályázatot senki nem is támadta meg, nem húzódott emiatt a projekt, amelynek még nincs vége. Ahol például házi átemelőket kell a lakóknak beépíteni, sokáig úgy tűnt, a berendezést a lakóknak kell megvenniük. Azonban sikerült rá megtalálni a forrást, így most kell azoknak jelezniük a projektnél, akiknél ilyen berendezésre van szükség. „Célszerű módon és jól tudtuk felhasználni azokat a forrásokat, amelyeket az itt élő emberek és – miután az EU a közösség országainak lakói által befizetett adókból származó pénzt használja fel támogatási célokra – a magyar, illetve az egész európai közösség a rendelkezésünkre bocsátott ahhoz, hogy ezt a központi jelentőségű közművet kiépíthessük. Ez a közmű pedig lehetővé tesz más beruházásokat is: egyebek mellett cégek letelepedését sem gátolja már a csatornázottság hiánya.” T. Mészáros András a következővel zárta köszöntőjét: „Bebizonyosodott, hogy ebben a térségben a jövő érdekében anyagi áldozatra kést emberek élnek.”

    ##IMG17974##Ezt követően Simó Károly, az Érdi Csatornamű Társulat elnökhelyettese ismertette e „lenyűgöző mérnöki teljesítmény” néhány adatát. A három érintett településen összesen mintegy 500 kilométernyi csövet fektettek. A csatornázási ügyfélszolgálati irodához 2012. október 4-től és 2014. február 1-ig 4654 ügy érkezett a lakosság mindössze 5 %-a fordult panasszal, kérdéssel az irodához. Elkészült a szennyvíztisztító, amely napi 15-16 ezer köbméter szennyvíz befogadására és tisztítására képes és környezetbarát tiszta vizet enged a Dunába.

    ##IMG17975##Ezután ismét Medgyesy Balázs, az EU Duna Stratégia kormánybiztosa következett. Előadásában hangsúlyozta, hogy nálunk vízből viszonylagos bőség van így kissé furcsa is ha azt halljuk, hogy mondjuk Spanyolországban 650 ezer forintnak euróra büntethetnek valakit azért, mert lemosta a kocsiját. A jelenlegi magyarországi helyzetképet így festette le: az emberek 30 százaléka árvízi elöntéssel fenyegetett területen él, a vizeink többsége külföldről érkezik az országba, a vízadó rétegekben (ivóvíz, hévíz) csökken a rétegnyomás. Ez utóbbi még nem okoz gondot, de jól kell a vízzel gazdálkodnunk.

    A vízzel kapcsolatosan számos nemzetközi és hazai jogszabály, stratégia, program van érvényben, ezek pedig nemcsak kötelezettségeket rónak ránk, hanem biztosítják a fenntarthatóságot is. Kötelezettségünk ahol kell, az ivóvíz minőségének javítása, a vízbázis védelme és a szennyvíztisztítás is. Ez nemcsak az egészségünk védelme miatt és azért fontos, hogy 50 év múlva is legyen mit innunk, hanem azért is, mert ha nem teszünk semmit a sorozatos bírságokat a lakosság fizette volna. Nem véletlen tehát, hogy 395 nagyobb és 122 kisebb csatornázási beruházás volt 2010 és 2012 között több mint 450 milliárd forint értékben, jórészt EU-s és kormányzati támogatással. A Duna Stratégia is a folyam vízminőségének javítása céljából támogatja a szennyvíztisztítást és az olyan kezdeményezéseket, akár kísérleti programokat is, amelyek megtisztítják a vizeket/szennyvizeket a szerves mikroszennyeződésektől, hormonoktól, gyógyszermaradványoktól.

    ##IMG17976##A szünetet követő blokk bevezetőjében Szolnoki Gábor, tárnok polgármestere idézte fel a projekt 2007-es kezdetét. „

    “Nagy bátorság kellett az elindításhoz, hisz az emberek nagyon várták, akarták a csatornázást, azonban egy dologtól féltek, attól, hogy elkezdődik a csatornázás. Azt ugyanis senki sem szereti, ha megzavarják a mindennapjait, ha átalakítják életének nyugalmas és biztos pontjait. A lakosság bizalma mellett viszont ott állt a települések vezetőinek bizalma is, egymás munkájára támaszkodhattunk, egyértelműen elkötelezve magunkat a megvalósításra. A három településnek mára pedig sikerült az, ami korábban 25 évig nem sikerült: van teljes csatornahálózatunk. De nehéz volt a megvalósítás, mert nem csak a több évtizedes elmaradást pótoltuk a csatornaépítéssel egy év alatt, de egy év alatt szakadt ránk 25 év elmaradt munkájának összes nehézsége. Viszont most már „csak’ utakat kell építenünk, intézményeinket fejlesztenünk, további munkahelyeket kell teremtenünk. És azt is kijelenthetem, hogy ez a projekt megmutatta, vannak olyan beruházások, közművek, amelyek jó alapot szolgáltatnak a térségi együttműködésre.””

    ##IMG17977##Az Érd és térsége csatornaberuházás eredményeivel foglalkozó blokkban kapott helyet dr. Anton Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének munkatársa, aki Korszerű kommunális szennyvíziszap-hasznosítás az EU-ban és hazánkban – lehetőségek és korlátok címmel tartott előadást, amelyet azzal kezdett, hogy lakhelyén ő maga is elszenvedője épp a csatornaépítésnek, ám szerinte a csatornázás minden szempontból megéri. A szakember kifejtette, hogy a csatornázás során a legkevesebbet a folyamat melléktermékéről a szennyvíziszapról beszélünk, pedig minél több szennyvizet tisztítunk, annál több az iszap, amit kezelnünk kell. Erre többféle módszer is létezik. A lerakás, ami se nem szalonképes, se nem fenntartható módszer. Inkább valamiféle újrahasznosítási módszerben kell gondolkodnunk, vagyis a szennyvíziszapot nem hulladékként, hanem erőforrásként kell kezelnünk. A kezelés második módszere az elégetés, amely során hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, hacsak az égetésnek nem egy olyan formáját választjuk, amelynek során a nagyvárosokban keletkező szennyvíziszap akár 30-40 %-át kitevő foszfort a hamuból nyersanyagként visszanyerjük. Létező dolog a szennyvíziszap megzőgazdasági hasznosítása trágyaként, azonban ezen a területen korlátozások várhatók köszönhetően egyebek mellett a szennyvíziszapban felgyűlő hormonoknak, gyógyszermaradványoknak, növényvédőszer-maradványoknak.

    Az iszapot azonban mégis valamilyen talajjal kapcsolatos dologként képzeljük el, így a hasznosításának, újrahasznosításának a területe is errefelé keresendő. Az első lehetőség a mesterséges talaj előállítása. Ezek a mesterséges talajok (artificial soil) nem alkalmasak élelmiszer-előállításra, viszont kitűnően alkalmazhatók autópályák melletti rézsűk talajjavítására, régi hulladéklerakók rekultivációjára, vagyis a talaj szerkezetét javítják, dísznövények ültethetők bele, de vegyi összetételük miatt nem ajánlott haszonnövények termesztésére.

    A kisebb települések (és még az érdi tisztító is ebbe a kategóriába tartozik) szennyvizéből keletkező iszap hasznosításának legjobb módja a szakember szerint az úgynevezett vermikomposztálás. Ekkor az iszaphoz gyűrűsférgeket (Eisemia foetida, vagyis trágyagiliszta) adnak és gilisztahumusz, egy magas minőségű különleges trágyaszer lesz a végeredmény, aminek az is az érdekessége, hogy a kórokozók és a szerves toxikus anyagok is elpusztulnak, illetve lebomlanak a giliszta tápcsatornájában.

    ##IMG17978##Domokos Balázs az Érdi Környezetvédő Egyesület szakmai elnöke arról beszélt, ilyen hatásalehet, lesz a csatornázásnak a kertvárosi kiskertek mindennapi életére. Elmondta, hogy talán visszatérnek a gőték a vizekbe, lehet majd nyugodtan fürödni a Dunában és tán még visszatérhet az az idő is, amikor lehet inni a kerti kutak vizéből. Pedig az már a 2. világháború óta nem ajánlott. Mint környezetvédő figyelmeztetett, hogy a Földet nem apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön!

    A szennyvízelvezetés nyomán felszabaduló emésztőgödrök hasznosításáról szólva elmondta, hogy azok esővíztározónak jók, a lágy esővíz pedig öntözésre és kocsimosásra is sokkal jobb, minta vezetékes. Az esővíz felfogása egyébként környezettudatos dolog, spórolhatunk vele. A szakember azt is kiemelte, hogy nagyobb esőzések alkalmával a víz sok helyen nem tud elfolyni – ennek kezelésére számos alternatíva létezik – egyebek mellett a zöld tető. Domokos Balázs azt is kiemelte, mindebből látható, hogy a csapadékvíz udvaron belüli kezelése közösségi érdek és felhívta a figyelmet az úgynevezett Green City mozgalomra, amelybe szerinte a szennyvízcsatorna kiépülését követően mindhárom érintett településnek érdemes lenne bekapcsolódnia. Szerinte szemléletváltásra van szükség és most, hogy a kertekhez egyébként is a házi csatorna kiépítése miatt hozzá kell nyúlni, érdemes lenne tudatosan környezetvédelmi szempontok szerint átalakítani, csakúgy, minta közterületeket.

    ##IMG17979##Utolsó előadóként Kovács Péter Barna, az Érd és Térsége Szennyvíztársulás projektvezetője néhány műszaki különlegességről beszélt. Elmondta például azt, hogy az országban először a szennyvíztisztító rekonstrukciójára kiírt pályázatban a döntést nem az építési ár, hanem a majdani működési költségek alapján hozták meg, így nyerhetett egy újszerű tisztítási technológia, amelyet azóta már több beruházás is alkalmaz. Itt alkalmaztak először a szennyvíziszap víztelenítésére és mellette áramtermelésre a mezőgazdaságban használt alacsony ám széles fermentortartályokat – így ugyanis más szerves anyagok könnyebben belekeverhetők a szennyvíziszapba, amely pedig a települési zöldhulladék-kezelésnél lesz majd nagy jelentőségű. A fermentált iszap kezelésére pedig a vermikomposztálást választották, mint a környezeti hatását nézve talán leghasznosabb hasznosítási/újrahasznosítási módot. A projekt lebonyolításában különlegesnek számított, hogy a hazai gyakorlattal ellentétben ebben a projektben a csatorna-, illetve talajvizsgálatokat a projekt rendelte meg, az ellenőrökkel a projektiroda állt kapcsolatban, arra a kivitelezőknek nem volt ráhatásuk. A projektvezető kiemelte, hogy már készítik az úgynevezett B-programot, a megbolygatott felszín alatti vizek elvezetésére annak érdekében, hogy a csatornahálózatot megvédjék a rongálódástól.

    A konferencia második részében kerekasztal-beszélgetés volt egyebek mellett az alábbi témákról: hol indokolt az egyedi szennyvíztisztítás és hol a közműves szennyvízelvezetés; kapcsolódó útépítések, vízelvezetés; utólagos csatlakozás a csatornahálózathoz és egyéb társulati problémák. A műszaki, jogi és egyéb szakmai viták alapvetése azonban így foglalható össze: a szennyvízkezelés nem magánügy.