Polgármesteri beszámoló

70

Ígéretem szerint beszámolok kicsit részletesebben az októberi testületi ülésről, a novemberi közmeghallgatásról és a Pest Megyei Építésügyi Hatósággal történt megbeszélésünkről.A testületi ülésen a kötelező pontok után megváltoztattuk a TSzVSz hivatalos programját egy korábbi ellenőrzés megállapításának eleget téve. Elfogadtuk az óvoda éves beszámolóját, és megszavaztuk a két új kft alapításának a részleteit is. A közmeghallgatáson is kérdés volt a két új Kft szabályossága, alapításának körülményei.

A Tárnoki KÖSZI Nonprofit Kft. fogja a jövőben végezni azokat a feladatokat, melyeket eddig a Heinrich Antal ház csapata végzett el. A vezető személye sem változik, a Köz-Ért Kft szervezeti egysége válik külön. Ennek fő oka, hogy a könyvtár üzemeltetője nonprofit cég legyen, illetve hogy az üzemeltetés és a kultúra ne keveredjen egymással. A Tárnoki Közétkeztetési Kft. fogja ellátni a jövőben a közétkeztetést, a kisiskola konyhájában. Ez a tevékenység nem csatlakozik egyik önkormányzati céghez sem, ezért kellett külön Kft-t alapítani a feladat ellátására.

2022. január egytől emeltük a temetői és temetkezési díjakat, és pályázatot írunk ki a temető üzemeltetésére 10 éves időtartamra. Határoztunk, hogy nem változtatjuk meg az adórendszerünket 2022-re és biztosítottunk újabb 500.000 Ft támogatást a Tárnoki KSK-nak. Döntöttünk az Életfa díj díjazottjáról és Szalai képviselő úr előterjesztését is megszavaztuk, mely szerint a vasútállomásnál lévő zászlórúdhoz kerüljön egy emléktábla a Magyar Szabadság Napjának, a Szovjet csapatok kivonulásának emlékére.

Végül elfogadtuk a Papp Construct tanulmánytervét, s itt át is kapcsolódhatunk a közmeghallgatás témáira. Kérdés volt ezzel kapcsolatban, hogy miért állítottam korábban, hogy a tanulmányterv által felölelt terület beépíthető és visszaminősítése esetén kártalanítani kellene a tulajdonosokat, ha még csak most fogadtuk el a beépítési tanulmánytervet, és szavaztunk a belterületbe vonhatóságról? A terület egy 2002-s település térképen már „beépítésre szánt” területként szerepel, ami azt jelenti, hogy a földhivatal már kiengedte a területet a mezőgazdasági termelésből, s engedélyezte a megfelelő tervek alapján történő belterületbe vonását. Innen már nincs visszaút, csak ha kártalanítást fizet az Önkormányzat.Kérdést kaptam a közvilágítással kapcsolatban, melyről elmondtam, hogy az egész településre kiterjedő tervezés folyik. Idén lesz nem csak terv, de költségbecslés is, így 2022-ben közbeszerzéssel együtt is elkészülhet a felújítás.

Szintén kérdés volt a Testvériség utca esetleges egyirányúsításának lehetősége. Az elkészült, de még nem tárgyalt településszintű közlekedési koncepció is javasol egyirányú utakat Tárnokliget területén, egybekötve lakóövezetek kialakításával és sebességkorlátozással. Téma volt még a vizesárok lefolyása, mely a lakók szerint nem megoldott, míg a szakemberek szerint megoldott, de ha magas a talajvíz, nem folyik le valóban. Ígértem ennek kivizsgálását.

Talán a legmegosztóbb kérdés a hegyi terület beépíthetőségének százalékát, és az ezt övező jogi hátteret érintette. Ez ügyben is járt nálam a Pest Megyei Építésügyi Hatóság két munkatársa a közmeghallgatás előtt. Jelezték, hogy egyre több lakossági jelzés érkezik hozzájuk, így nagyobb figyelmet is fordítanak Tárnokra. Elmondásuk szerint egyre gyakoribbak a Tárnokon épülő, szabályokat figyelmen kívül hagyó építkezések, s bizony ők ennek véget szeretnének vetni. Fokozott ellenőrzéseket helyeztek kilátásba, s ahol ez indokolt, a jövőben bontási határozatot fognak kiadni. A heggyel kapcsolatban jelezték, hogy nagyon kevés lakóingatlan lehet ott. Nagyon ritkán kaphatnak az ott élők használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt. A problémával tisztában vannak, de nem tehetnek semmit, amíg az országos szabályozás nem változik! Ennek oka, hogy ha nem szabályos egy épület, akkor használatbavételi engedélyt nem adhatnak ki. Fennmaradási engedélyt sem adhatnak ki, ha szabályt sért az ingatlan, de itt a 10 éves határ után már nem bontathatják le az épületet. Viszont a rendeltetéstől eltérő használat beszüntetését előírhatják! Mit is jelent ez pontosan? Az OTÉK leírja: „A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el.” A HÉSZ azt is meghatározza, hogy ezt 3%-s beépíthetőségig tehetik a tulajdonosok. Egy másik pontban az OTÉK így fogalmaz: „Az övezetben lakás nem létesíthető.” Van ugyan egy kiskapu, de az zártkerti övezetre nem vonatkozik. Egyébként a szövegezés értelmezése nem könnyű, ezért a főépítészek szövetségének elnöke kért állásfoglalást az illetékes államtitkártól a zártkertekre vonatkozóan. Az államtitkár úr a válaszban kiemelte ezt a tiltást, valamint jelezte: „…mezőgazdasági területen a 10%-os beépíthetőség meghatározása – a Tr. 28.§ (4) bekezdésének megfelelően – csak az állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kifejezett hozzájárulásával történhet.” És itt a kör be is zárult! Hangsúlyozom, hogy a lakcímkártya megléte nem feltételezi a lakóingatlan státuszt! Ugyanis lakcímkártyát kiállítani szinte bármire lehet, ha abban valaki, akár szükségből is, de lakik. Ez akár egy kutyaól is lehetne! Sajnos a kérdező itt felfüggesztette előre leadott kérdéseit, így arra a kérdésére már nem tudtam válaszolni, hogy miben látom a hegyen lakók körülményei fejlődésének lehetőségeit, amit egyik megszólalásomban kiemeltem? Tisztában vagyunk azzal, hogy valamilyen módon javítanunk kell az ott élők körülményeit, de a feladat nagyon összetett és nagyon nehéz. A közvilágítás megújítása érinti a területet, ezt 2022-ben reméljük, tapasztalni fogják az érintettek. Dolgozunk a négy új buszmegálló kialakításán, hogy legyen olyan busz, mellyel a Sóskúti útról egyenesen a vasútállomáshoz lehet bemenni. Keressük a lehetőségét a Sóskúti út és a Berki út fejlesztésének, mind kerékpár és gyalogos forgalom, mind kivilágítás terén. Ezt tudjuk mi megtenni, az utak fejlesztéséhez már az ott lakók együttműködése is szükséges lesz.

Felmerült pár kérdés az épülő Dongwha teleppel kapcsolatban. A kérdésekre írásban válaszolt a vállalat:Kérdés: Tárnokon fog-e MoLaRi rendszer létesülni a Dongwha beruházás kapcsán?Válasz: Az, hogy a MoLaRi rendszereket pontosan hová telepítik, a katasztrófavédelem hatáskörébe tartozik.Kérdés: Ha nem létesül MoLaRi Tárnok területén hogyan garantálják az itt élőknek, hogy egy esetleges ipari baleset bekövetkezésével kellő gyorsasággal értesíteni tudják a lakosságot?Válasz: Bármilyen esetleges iparbiztonsági esemény kapcsán a környező települések polgármestereit telefonon azonnal tájékoztatjuk, ahogyan szükség esetén a tűzoltóságot és a katasztrófavédelmet is.Kérdés: Lezajlott-e már a próbaüzem a Dongwha létesítményében?Válasz: Nem, hiszen még nem kaptuk meg a működési engedélyt.Kérdés: Elkészült-e a már a külső védelmi terv a Dongwha üzeme kapcsán?Válasz: Külső védelmi terv elkészítése nem a Dongwha feladata, hanem – a biztonsági jelentésben foglaltak alapján – a katasztrófavédelemé. A Dongwha a tervezések kapcsán mindenben együttműködik a katasztrófavédelemmel és egyéb hatóságokkal.A közmeghallgatáson elhangzottak, s a lakossági vélemények alapján megkerestük a katasztrófavédelmet is az ügyben, a válaszukra várunk.Az Érdi ipari parkról annyit tudtam mondani, hogy nincs egyelőre konkrét befektető, a Tárnokiról pedig, hogy több fejlesztés is folyamatban van, amikről mindig beszámolok majd.Ezek voltak a legfontosabb kérdések, akit érdekelnek a részletek, nézze meg a testületi ülésről vagy a közmeghallgatásról készült videókat.

Ha bárkinek a leírtakkal kapcsolatban véleménye, kérdése vagy ötlete van, amit meg szeretne osztani Velem, írja ide le commentben, írjon e-mailt (polgarmester@tarnok.hu) vagy hívjon a +36202276454 telefonszámon!

Előre egyeztetett időpontban bárkit szívesen látok irodámban a megfelelő óvintézkedések mellett!Vigyázzunk egymásra, tartsuk be a vírushelyzet egyre szigorodó óvintézkedéseit, szabályait, hogy megtörjön a negyedik hullám!

Mindenkinek jó egészséget kívánok!

Dr. Lukács László, Tárnok polgármestere