Mi a különbség a beépítésre szánt és nem szánt, illetve a bel- és külterület között?

296

Azt már tisztáztuk, hogy Tárnok lakossága egyelőre nem támogatja a várossá válást, de az ehhez szükséges feltételek megvalósulását igen. Az ehhez szükséges fejlesztések tervezésekor felvetődhet olyan probléma, hogy két terület, melyek egyaránt szántó besorolással bírnak és egyaránt intenzív gazdálkodás folyik rajtuk, mégis jelentősen különböző értékűek. Ugyanis az egyikre lehet építkezni, a másikra pedig nem. Miért lehetséges ez? – Dr. Lukács László polgármester írása.

Egy település mindenkori vezetése dönthet arról, hogy a rendelkezésre álló területek közül melyeknél engedélyez fejlesztést, valamilyen építkezést. Ehhez az első lépés az, hogy a település térképét kiterítve az asztalra, kijelölik a beépítésre szánt területeket, s ezen belül meghatározzák, hogy melyik területnek mi legyen a funkciója, besorolása. Ideális esetben településképileg tekintik át a lehetőségeket, s figyelnek arra, hogy az ipari rész elkülönüljön a lakó övezettől, illetve a szolgáltatásra is alkalmas terület fekvése is ideális legyen, s nem veszik figyelembe, mely területeknek ki a tulajdonosa. Ezek a területek ezzel értékesebbé is válnak, eladási áruk is megemelkedik, annak ellenére, hogy gyakorlatilag ugyan olyan mezőgazdasági tevékenységet folytatnak rajta, mint korábban. Korábban egy-egy átminősítésnél sokféle érdek játszhatott szerepet, mert Tárnok pillanatnyi szabályozása finom szólva sem tekinthető ideálisnak. Ez azért fontos, mert ha egy terület korábban ki lett jelölve beépítésre szánt területnek, az oda vonatkozó HÉSZ betartásával a tulajdonos építkezhet rajta! Egy esetleges visszaminősítés, mivel csökkenti az adott terület értékét, hiszen ezzel a beépítés lehetőségét veszíti el a tulajdonos, kártérítési kötelezettséggel jár. A fejlesztés megkezdésére hét év áll a tulajdonos rendelkezésére. Ha hét évig nem történik előrelépés, elvileg a terület visszaminősíthetővé válik, kártérítés fizetése nélkül is, de amíg ez nem történik meg, addig továbbra is jogosult a fejlesztésre az esetleges befektető. Fontos adalék, hogy amíg ezek a területek nem kerülnek beépítésre, addig a földhivatal ügyel arra, hogy újabb területeket csak erősen korlátozottan lehessen kijelölni fejlesztésre, illetve elvárja, hogy a fejleszteni kívánt terület nagyságával megegyező méretű, már korábban kijelölt területet minősítsünk vissza. Tárnok területe 2.361,54 ha, amiből 778,36 ha beépített, vagy beépítésre szánt terület. A kettő aránya, a települési térség területének aránya, ami 32,96%. Tárnok területének ekkora százaléka lenne beépítve, ha mindenki élt volna a lehetőségével, s fejlesztette volna az arra szánt területeit. Fontos adat még, hogy ez az arány elég kötött, növekedésének lehetősége korlátozott. A törvény a megalkotásának idején élő adatokhoz képest 2%-s növekedést engedélyez, mely Tárnok esetében 15,56 ha, de ennek 2/3-t már korábban felhasználták a vezetőink.

Tehát a beépítésre szánt terület a település közigazgatási területének azon része, amely már szabályosan beépített, vagy a további tervek szerint beépítés céljára szolgáló területrész. Ezeken a területeken a beépíthetőség mértéke 10% feletti arányban van meghatározva! Építési övezetei a következők lehetnek:

  1. lakóterület
    1. nagyvárosias területek
    1. kisvárosias területek
    1. kertvárosias területek
    1. falusias területek
  2. vegyes terület
    1. településközponti vegyes területek
    1. központi vegyes területek
  3. gazdasági terület
    1. kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
    1. ipari gazdasági területek
    1. egyéb ipari gazdasági területek
    1. általános gazdasági területek
  4. üdülőterület
    1. üdülőházas területek
    1. hétvégi házas területek
  5. különleges, sajátos építési övezeteibe besorolt területek

Beépítésre nem szánt területek esetében a beépíthetőség maximum 10% lehet:

  1. közlekedési- és közmű-elhelyezési területek
  2. hírközlési területek
  3. zöldterületek
  4. mezőgazdasági területek
  5. erdőgazdálkodási területek
  6. vízgazdálkodási területek
  7. természet közeli és különleges célra szolgáló övezetbe sorolt területek

Tisztázva a beépítésre szánt és nem szánt területek közti különbséget, lássuk mitől lesz egy földdarab belterület? A belterület egy település közigazgatási területének, jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó, a helyi építési szabályzatban kijelölt része. Azaz egy terület csak abban az esetben lehet belterület, ha előtte már a beépítésre szánt területek közt volt! És ezzel a kör bezárult. Egy nagyobb terület belterületbe vonásához szükség van a beépítésre szánt területek közé sorolására, amit a földhivatal csak igen korlátozott mértékben és szigorú szabályok mellett engedélyez. Többnyire ez a folyamat együtt jár egy már azonos méretű terület visszaminősítésével, ami újabb jogi és pénzügyi korlátokat jelent a folyamat kérvényezője és az azt engedélyező Önkormányzat számára.