Tárnok fokozottan árvíz- és belvízveszélyes terület, amit az itt lakók megtapasztalhattak az elmúlt évtizedek folyamán. A Benta patakban végre olyan munkát végeztek, amelyre régóta nagy szükség volt.
Településünkön 1963-ban volt a legnagyobb árvíz, ami Tárnok-liget területének jelentős részét elöntötte.
A közelmúltban is gyakran előfordult, hogy a település mélyebben fekvő területéről szivattyúzni kellet a vizet, ilyen volt az 1996-os, 2010-es, 2014-es és a 2017-es év is.
Éppen ezért nagy volt anno a lakosok öröme, hogy húszévnyi várakozás után, 2011-ben megtörtént a Benta patak meder rehabilitációja. A projektben pontosan fel volt sorolva, hogy mi fog változni a rehabilitáció után, így például „az iszap eltávolítása elősegíti a kedvezőbb áramlási viszonyok kialakulását, valamint a víz minőségének javítását, és a természeti környezet állapotának megőrzését”. Valószínűleg ezért kövezték ki a patak medrét, a Rákóczi út és a 7 számú főút közötti részt is.
Benta patak – ilyen volt
A 2010-es mederrekonstrukció 85 százaléka EU-projekt volt. Ennek a része lett volna a karbantartás, utógondozás, ami sajnos csak ritkán valósult meg.
Volt olyan medertisztítás is, amikor a növényzetet csak a vízszint magasságában kaszálták le. A kaszálék a már ott lévő iszap szigeten száradt meg, ezzel is növelve az iszap rétegvastagságát, ami helyenként elérte az 50-60 centimétert is.
A Benta patak vízelvezető képességéről, a fenntartási munkálatok elmaradásáról éveken át folyt a levelezés a Közép-Duna-Völgyi-Vízügyi-Igazgatósággal. Egy alkalommal, 2014-ben a Rákóczi úti híd és a vasúti híd közötti részen a levelezések hatására végezték el a mederkotrást.
Az elmúlt években is folyamatosan tartott a levelezés, egyre gyakrabban, és már fotókkal is megerősítve, sőt a társszervek, más hatóságok is értesültek a patak állapotáról.
A válaszlevelekben rendszeresen az alábbiakat közölték: „A Benta patak medrének fenntartása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, a patak kiöntésmentes vízelvezetése biztosított, Tárnok települése belvízzel nem veszélyeztetetett terület, belvízi öblözetnek nem része.”
A mégis fennálló áldatlan állapotot Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2019 óta több levélben is jelezte a Vízügynek, és kérte annak megszüntetését.
Benta patak – ilyen lett
Ez év szeptemberében végre elkezdődött a meder mentesítése a nádtól, sástól és az iszaptól. Az elhalt növényi részektől, az összegyűlt és leülepedett iszaptól a vízszint legalább 80 centivel megemelkedett, ami rendkívül megnehezítette kotrást. A patak kikövezett részében a visszamaradt iszap jó szolgálatot tesz az újra megjelent vadkacsáknak, mert az utóbbi években már nem tudtak itt úszni sem a medret beborító növényzettől.
A falun átívelő Benta patak, mely részben növényekkel kísért természetes meder (tövises lepényfa sor), óriási értéket képvisel:
- a vízfelület és a növényzet párolgásával kedvezően hat a mikroklímára, párás, hűvös levegőt biztosít, csökkenti a településekre jellemző hősziget jelenséget
- a növényzet megszűri a levegő portartalmát
- oxigént termel
- a part menti fák árnyékot biztosítanak
- csökkenti a zavaró hanghatásokat, mint a forgalom zaját
- ökológiai szempontból természetközeli élőhelyet nyújt a növény- és állatvilág számára, gondoljunk itt a gazdag madárvilágra
- egy patakmenti zöldfolyosó, mint rekreációs szabadtér a település arculatának meghatározó eleme
- hozzájárul az életminőség javulásához, vizuális értéket képvisel
- a víz csobogó hangja, a madárcsicsergés, környezetpszichológiai nyugtató hatással bír.
Persze, hogy mindezeket az előnyöket élvezhessük, a jövőben is gondoskodnunk kell a patak, valamint a patakparti területek védelméről, tisztaságáról!
Tibenszky Tibor
