Április 30 napos, az év negyedik hónapja a Gergely-naptárban. Azt már tudjuk, hogy az ezt megelőző március hónap Mars istenségről kapta a nevét, áprilist pedig Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre a tavasz beköszöntével.
Ebben a hónapban is találkozhatunk jeles napokkal, ismertekkel, és olyanokkal is, melyekről még keveset hallhattunk.
Április 8.: Az Emberszeretet Világnapja. Fogalommagyarázata szerint: az emberszeretet nem más, mint az embertársaink, illetve az emberiség iránt általánosan érzett és tanúsított szeretet. Nem is gondolnánk, de az emberszeretetre való képességünk és törekvésünk meghatározza a mindennapi életünket. Habár nehezen körülírható ez a fogalom, és nehezen fogható meg a lényege, annál sokoldalúbban lehet azt gyakorolni a mindennapokban. Semmi más, mint az önzetlen, szívből fakadó cselekedet, amely átlépi a passzív semmittevés, szánakozás határát. Szerintem ez az emberszeretet. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Amikor átadjuk a helyünket a vonaton, amikor magunk elé engedünk egy hölgyet, amikor bevásárolunk a szomszéd helyett, amikor útbaigazítunk egy eltévedt utazót, amikor félreállunk, hogy más jusson kedvezőbb helyzethez, amikor… Sorolhatnám még, ezek mind egytől egyig emberbaráti szeretetbő fakadó cselekedetek. Annyira hétköznapi esetek, hogy szinte észre se vesszük, adjuk és kapjuk, gondolkozás nélküli apró kis jótettek. Nem gondolkozunk rajta, és nem is kell tovább gondolni ezeket, az eredmény a lényeg. Persze az igazi az lenne, ha az év minden napján érdeklődéssel és empátiával fordulnánk a segítséget kérő, és segítségre szoruló társaink felé. Fontos, hogy ez a kultúrától, vallástól és világnézettől teljesen függetlenül működjön! Ideírok néhány szót, ízlelgessük, mondogassuk magunkba halkan, vagy hangosan: szeretet, kedvesség, jólelkűség, becsületesség, tisztelet, méltányosság, hűség, megbocsátás, tolerancia, igazságosság, udvariasság, sportszerűség és megbecsülés. Nem kerül ez semmibe, de hátha ettől egy kicsit szebb lesz a világ!
No, de nézzünk egy másik jeles napot ebben a hónapban: április 1. Tudom, mire megjelenik az újság, már nem időszerű, de azért néhány mondat ezzel kapcsolatban. Az év egyik legbolondosabb napja, ilyenkor megtréfáljuk egymást, bolondozunk, viccelődünk. Mit kell tudni erről a napról, milyen szokások kapcsolódnak hozzá?
Pontosan nem tudjuk az eredetét, több elmélet is született. Az egyik magyarázat szerint a régi francia naptárban április 1-re esett az újév napja, ekkor megajándékozták egymást. A régi kelták áprilisban tartottak egy bohókás, vigasságos napot. Mások szerint az ókori itáliai ünnepek egyikéből vezetik le a származását. Tehát nincs tisztázva, de nem is ez a lényeg. Nyugat-Európában már a 12. században ismert volt ez a nap, hozzánk a 17. század környékén érkezett meg. A népi hagyományok szerint ezen a napon nem volt szerencsés vetni. Hazánkban napjainkban főleg az iskolákban viccelik meg egymás a gyerekek.
Angliában és több angolnyelvű országban „All Fools’ Day” néven ismerik. Ezen a napon ártatlan viccekkel, hírekkel, ártalmatlan csínytevésekkel ugratják egymást.
A kontinensen főleg Franciaországban és Olaszországban gyakran ragasztanak halat, halakat ábrázoló rajzokat, ábrákat egymás hátára. A hal ábrázolja az átverést, és az átvert személyt. Spanyolország kivétel, ott december 28-án viccelik meg egymást.
A jókedv, a vidámság része az életünknek, de azért vigyázzunk rá, hogy ne bántsunk meg senkit, maradjunk a jóízlés határain belül!
Marozsán József alpolgármester
(képforrás:freepik)
