A magyar Nobel-díjasok

November a Gergely-naptárban a 11. hónap, harminc napos.  A népi kalendáriumban Szent András havának, ősi magyar nevén Enyészet havának hívtak. A 18. századi nyelvújítók pedig Gémberes nevet szántak neki. 

Novemberben számtalan jeles és nevezetes nap van, ezekről már az előző évben részletesen írtam, ezért most kevésbé ismert, ám érdekes eseményekről mesélek.

November 13. – A magyar nyelv napja

1844-ben ezen a napon lépett életbe a törvény, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. A latin és német nyelv helyett anyanyelvünkön alkottak törvényt, a hivatalokban az ügyintézés, és az iskolákban az oktatás is magyar nyelven folyt. Az idegen nyelv művelése fontos és jelentős, pláne mióta az Európai Unió tagjai lettünk. Viszont ne felejtsük el az anyanyelvünk jelentőségét, hiszen elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen része mindennapjainknak, ugyanakkor múltunk, kultúránk hordozója is.

November 17. – Pest és Buda egyesítése

Ezen a napon egyesítették Pestet, Budát, és Óbudát. Az új város Budapest néven vált hazánk fővárosává, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központjává. Jelenleg az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. Az 1840-es évek körül egymillió lakosa volt, napjainkban közel van a kétmillióhoz. 

November 27. – A Nobel-díj alapításának napja

Erről egy kicsit részletesebben írok. A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló alapította. Az 1895. november 27-én megfogalmazott végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamatjaiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia, orvostudomány és az irodalom legjobbjai, és személy szerint az, aki a békéért legtöbb erőfeszítést tett. A díjjal járó összeg jelenleg tízmillió svéd korona (kb. 300 millió Ft).

Alfred Bernhard Nobel1833. október 21-én született Stockholmban. A család férfi tagjai a kereskedelemben és az iparban tevékenykedtek, mérnökök, és üzletemberek voltak. Ő kivételesen tehetséges volt, bár nem járt iskolába, de kitűnő tanároktól kapott magánoktatást, így gyorsan elsajátított négy idegen nyelvet, miközben a természettudományokban, különösen a kémiában nagyszerű képességekről tett tanúbizonyságot. Az 1850-es években kezdett kísérletezni a nitroglicerinnel, kereste a lehetőségét a robbanószer ipari felhasználásra.1867-ben szabadalmaztatta a nitroglicerin alapú robbanó dinamitot és a következő évben megkapta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tiszteletbeli kitüntetését. Sikeres üzletemberként fokozatosan vált korszakának leggazdagabb emberévé. Ellentmondásos személyiség volt, határozott és céltudatos üzletember, a magánéletében félénk, szerény, és visszahúzódó. Gyakran betegeskedett, imádta az irodalmat, verseket, és színdarabot is írt, miközben jelentős méretű könyvgyűjteménye volt. Felnőtt életének nagy részét Párizsban töltötte el, ám 58 évesen az olaszországi San Remóba költözött. Készült arra, hogy végleg hazatérjen Svédországba, de a dolgok másként alakultak. 1896. december 10-én hirtelen meghalt (szívroham következtében) otthonában. Hagyatékát akkor 9 millió dollárra becsülték. Az 1895. november 27-én kelt végrendelete úgy rendelkezett, hogy hatalmas vagyonának zömét a fizika, kémia, orvostudomány vagy élettan, irodalom és béke területén adományozandó éves tiszteletdíjak finanszírozására szolgáló alap számára kell fenntartani.  A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. Első alkalommal 1901-ben, csak öt évvel Nobel halálát követően osztottak ki Nobel-díjakat. A díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda.  Csak konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak. A jelölt csak életében kaphatja meg. A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek. A békedíjat szervezetek is megkaphatják.

A jelölés:

A szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra nem szervezetek, hanem személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. A jelölők teljes titoktartást fogadnak.

Ezen az eseményen több magyar, illetve magyar származású társunk vett már részt, mint díjazott: 

• Lénárd Fülöp (1862-1947) – 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
• Bárány Róbert (1876-1936) – 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos munkásságáért („vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”).
• Zsigmondy Richard (1865-1929) – 1925-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”.
• Szent-Györgyi Albert (1893-1986) – 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.
• Békésy György (1899-1972) – 1961-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”.
• Wigner Jenő Pál (1902-1995) – 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az „atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”.
• Gábor Dénes (1900-1979) – 1971-ban kapott fizikai Nobel-díjat „holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért”.
• Milton Friedman (1912-2006) – 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért.
• Carleton Daniel Gajdusek (1923-2008) – 1976-ban kapott fiziológiai- és orvostudományi Nobel-díjat Baruch S. Blumberggel megosztva végzett kutatásáért.
• Polányi János Károly (1929- ) – 1986-ban kapott D. R. Herschbachhal és Yuan T. Lee-vel megosztva kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.
• Elie Wiesel (1928-2016) – 1986-ban az „emberiség hírvivője”-ként kapott Nobel-békedíjat.
• Oláh György (1927-2017) – 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
• Harsányi János (1920- 2000) – 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva – „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért”.
• Kertész Imre (1929-2016) – 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
• Karikó Katalin (1955-) – 2023-ban kapott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva Drew Weissmannal a biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.
• Krausz Ferenc (1962-) – 2023-ban kapott fizikai Nobel-díjat megosztva Pierre Agostinivel és Anne L’Huillierrel a kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak.

Láthatjuk, ha statisztikát készítenénk, és rangsorolnánk a nemzeteket, az egy főre jutó díjazott viszonyszám alapján biztosan előkelő helyezést érnénk el. Legyünk büszkék Nobel-díjasainkra!

Marozsán József

alpolgármester