Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érdekesebb cikkrészletet településünkről a Pest Megyei Hírlapból, ezúttal a decemberi és januári számokból.
65 éve
Újévi ajándékot kaptak a tárnokiak, mégpedig egy mélyfúrású kutat.
„Régi probléma az egészséges ivóvíz, s talán még ebben az évben, de legkésőbb januárra megoldódik Tárnokon. Elkészült a község második mélyfúrású kútja, már a szűrőt szerelik, elbontják a fúrótornyot, bekapcsolják a szivattyú motorját és megindul a kifolyócsapból az egészséges, tiszta víz. A százhetvenezer forint költséggel készült kutat egyébként úgy építették meg, hogy később – ha majd a község anyagi helyzete megengedi – komolyabb fajta törpevízművet is elláthasson.”
1959. december 30.
60 éve
Már a cím is riasztó kicsit: Tárnoki panasz. A probléma a Benta volt, hiszen a patak többször is elöntötte a környékbeli házakat, és nem volt példa a megfelelő árvízi védekezésre.
„Panaszkodnak a tárnokiak, különösen a Benta patak környékén lakók. Ha megindul a tél végi olvadás, ismét árvíz fenyegeti őket. Fülöp Mihály – aki maga is árvízkárosult – elmondotta, hogy már egymás után kétszer öntötte el a környéket a víz. 1958-ban és tavalyelőtt, sok ház megrongálódott, több össze is dőlt. Tavalyelőtt például a Ligeti iskola két hétig volt megközelíthetetlen, mert vízben állt, az orvosi rendelőnek meg a küszöbéig ért a víz. A Rákóczi úti Benta-híd szintén hosszú ideig volt az autóbuszok részére járhatatlan, s így a bejárók gyalog tudtak csak eljutni az állomásra. Igaz, hogy a helyi tanács a kisebb levezető csatornákat karban tartja, és a bekövetkezhető árvíz esetére a szükséges intézkedéseket is megtette. Ám olyan munkákra lenne még ezen kívül szükség, amelyek magát az árvizet gátolnák meg. Erre pedig a községnek nincsen pénze. A tárnokiak éppen ezért, a vízügyi hatóság segítségét kérik. Sürgősen ki kellene emelni a Benta patak kocsihídja alól, a régi fahíd oszlopmaradványait, mert ezek csak gátolják a víz elvonulását. A pataknak a hídtól a vasúti átereszig erős az esése. Ha ezt a rövid részt kimélyítenék, temérdek vizet lehelne elvezetni. Emellett még néhány hasonló intézkedésre lenne szükség a vízelvezetés érdekében. Mintegy hetven lakásról és 100 családról van szó, akiket veszélyeztet az árvíz, nem kis dolog tehát.”
1965. január 20.
55 éve
Egy tárnoki labdarúgó, Dávid József írt olvasói levelet az újságba a magyar futballról, egy vitaindító cikkre válaszolva. Felvetette, hogy a nagy nihil közepette (a Ferencváros dupla 3–0-s vereséggel esett ki a Leeds ellen a BEK-ből, a válogatott a marseille-i pofon miatt lemaradt a vb-ről) már alig vannak nézők, ezért a profi játékosok fizetését a mérkőzések látogatottságához kellene igazítani. És komoly problémának tartotta, hogy szerinte mindenhol vannak bundák, megvett eredmények.
„A budai járás egyik kis csapatában, a Tárnokban játszom. Furcsa dolgok voltak tavaly nálunk is. A járás egyik csapata körül az a hír járta, hogy házi bíróik vannak, megveszik a meccseket. Erre leváltották a játékvezetőküldőt, az érintett bírókat pedig több évre eltiltották (gondolom, nem ok nélkül). Ez rendben is van idáig, de a bökkenő ott van, hogy az előbb említett csapat ilyen előnyökkel megnyerte a bajnokságot és az idén már egy osztállyal feljebb indulhat. Ha a járásban ilyenek előfordulhatnak és nem tesznek ellene semmit, el tudom képzelni, hogy az élvonalbeli csapatainknál milyen összegek cserélhetnek gazdát egy kiesés vagy feljutás szempontjából fontos mérkőzésen.”
1970. január 14.
45 éve
A hetvenes évek végén még fontos szerepet kapott a KISZ, azaz a kommunista mozgalom fiatalokat megszólító szárnya. Tárnok és Herceghalom jó példával járt elöl Pest megyében, ahogy azt a budai járási titkár elmondta.
„Ezeket a fiatalokat már az úttörőcsapatban felkészítették a KISZ-tagságra. Amikor pedig elvégezték az általános iskolát, s választott pályájuk a szélrózsa minden irányába vitte őket, egyetlen pillanatig sem merült fel bennük az a gondolat, hogy ne a lakóhelyükön legyenek tagjai az ifjúsági szervezetnek. A tárnoki és a herceghalmi példánál maradva: saját mozgalmi életük aktív szervezése mellett például többen vállaltak közülük az úttörőcsapatban ifivezetői megbízatást. S azt sem kell különösképpen hangsúlyoznom, hogy a lakóhelyükhöz hűséges fiatalokból lehetnek – kellő mozgalmi tapasztalat megszerzése után – a legeredményesebben tevékenykedő népfrontaktivisták, a közösségért mindig tenni kész tanácstagok. S a tárnoki ifjúsági házban például minden lehetőség megvan arra, hogy a fiatalok hasznosan, kulturált körülmények között töltsék el szabad idejük jelentős részét.”
1979. december 21.
40 éve
Elmaradt a vetítés – hirdette a cím, ám ennek oka igen súlyos volt, hiszen leégett a tárnoki mozi.
„Délután 4 órakor kezdődött volna tegnap az előadás a tárnoki moziban. Már gyülekezett a közönség, amikor észrevették, hogy az üres nézőtéren tűz ütött ki. Azonnal riasztották a tűzoltóságot: rövid idő múltán egymást követve megérkeztek a budapesti és a százhalombattai alakulatok. Nagy erővel, öt tömlőkocsi bevetésével lokalizálták a tüzet, sajnos a nézőtér ekkorra már leégett, s elpusztult a berendezés is. Szerencsére személyi sérülés nem történt, ám az anyagi kár igen jelentős. A tűz keletkezésének okait a tűzoltóság szakértők bevonásával vizsgálja.”
1985. január 21.
K. Z.
