Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érdekesebb cikkrészletet településünkről a Pest Megyei Hírlapból.
55 éve
Az ötödik helyen végeztek a tárnoki fiatalok egy különleges szellemi vetélkedőben, így lemaradtak az első három helyezettnek járó lengyelországi utazásról. A vetélkedőt a Pest megyei Lenin termelőszövetkezeteknek hirdették meg, és aligha meglepő, hogy Leninről szólt.
„Mik voltak a kérdések? – kérdeztük a fő szervezőtől, Pintér Istvántól, a KISZ Pest megyei Bizottságának parasztifjúsági felelősétől. – Lenin életével, a NOSZF- fal és Pest megye negyedszázadával kapcsolatosak. Az általános politikai tájékozottságot eláruló kérdésekre is választ kellett adniuk a versenyzőknek.
A kilenc termelőszövetkezet közül a kakucsi szerezte meg az első helyet.”
Ha valaki már nem emlékezne rá, a NOSZF nem más, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az 1970-es erkölcsöket pedig jól mutatja az a kis sztori, hogy a második helyen végzett jászkarajenői csapat az előírt három helyett csak két versenyzőből állt – hiszen a benevezett hölgy kezét nem sokkal korábban megkérték, és a friss menyasszonyt a szigorú édesapa már nem volt hajlandó a másik két falusi fiú társaságában elengedni a versenyre.
(1970. február 22.)
50 éve
Jelentős vízügyi fejlesztésekben gondolkodtak a megyében, amely Tárnokot is érintette.
„A Vízügyi Igazgatóság által kidolgozott terven belül 1003 hektár területet talált alkalmasnak — a vizsgált 1010-ből — halászati hasznosításra. A tervben tógazdaságok létesítésére tesznek javaslatot Dunakeszi és Újpest határában, azaz a mogyoródi patak völgyében, a zsámbéki patak völgyében, körtöltéses, illetve völgyzárógátas rendszerű tógazdaság kiépítésével. Hasonló módon új tavak hozhatók létre Tárnokon a Benta patak völgyében, Nagymaroson a Malompatak völgyében.”
(1975. február 23.)
45 éve
A fagynak haszna is akad: amikor nem egyszerű kimenni az utakra, legalább meg lehet javítani a gépeket.
„Az idei zord tél megnehezítette a Pest megyei Út- és Hídépítő Vállalat munkáját. Mint Kerekes József termelési osztályvezető elmondta: a mostoha időjárás miatt a vállalat építőipari részlege fagyszabadságon volt. De nem töltötték haszontalanul az időt azok, akik nem mentek szabadságra, mert ebben az időszakban került sor a gépi berendezések felújítására, javítására. Így például: megjavították a tárnoki és nagykátai aszfaltkeverő telep gépeit. Januárban és februárban 52 építőipari gépet újítottak fel a szentendrei javítóüzemben, a nagykátai és tárnoki aszfaltkeverő telepen.”
(1980. február 23.)
35 éve
Épült, inkább csak épülgetett az M0-s elkerülő, de a térség lakosait másféle közúti fejlesztések is foglalkoztatták.
„A tervek szerint az M7-re Tárnok és Sóskút irányából is lesz le- és feljáró, mégpedig a biai útnak a Benta patakkal ellentétes oldalán. Ezzel a környék régi óhaja válhat valóra, talán még ebben az évben. Mert a Közúti Főigazgatóság állítja, megvan rá a pénz, a 35 millió forint. A 8104-es utat szélesíteni és szőnyegezni is kell, hiszen, ha a csomópont és a lágymányosi híd elkészül, akkor az M0-ás átadásáig – ígéretek szerint 1994-95-ig – erre kívánják terelni a forgalmat.”
A tényszerűség végett: 1994-ben valóban átadták az M0-s első, úgynevezett Déli szektorát, amely összekötötte az M1, M7, M5 autópályákat, de a költségek csökkentése miatt nem volt például leállósáv és fizikai akadály a két pályatest között, ezt csak Halálútként emlegették. És hiába írta a cikk, hogy megvan a büdzsé, csak a pusztazámori hulladéklerakó miatt épült meg 2000-ben egy fél le- és felhajtó (Budapestről le, Budapest felé fel), majd tíz évvel később ugyanez a Balaton felé-felől is.
(1990. február 23.)
30 éve
Átadták az ELMÜ új érdi kirendeltségét, ott volt számos környékbeli polgármester is a megnyitón.
„Az Elektromos Művek Részvénytársaság Dél-budai Üzemigazgatósága mintegy 120 milliós beruházása készült el, amikor a napokban ünnepélyes külsőségek közepette átadták rendeltetésének az érdi kirendeltség felújított épületét. Az esemény jelentőségét mutatta az ezen megjelent vendégek személye, akik között ott volt Harmat Béla Érd, Spéth Géza Diósd, Rozbora Andor Tárnok, Kummer János Béla Sóskút és Tátrovics Benedek Pusztazámor polgármestere is. – A régi, többször toldozott-foldozott épületben tovább már nem végezhették embereink a munkát. Az utolsó cseppet a pohárban a díjbeszedéssel kapcsolatos összes teendő átvétele jelentette, ezután már nem lehetett tovább halogatni a számunkra komoly feladatot jelentő beruházást — tájékoztatott Bajor Péter üzletigazgató. — Mostantól kezdve viszont kultúrált körülmények között dolgozhatunk, fogadhatjuk ügyfeleinket, akik Érd és Százhalombatta, továbbá Diósd, Sóskút, Pusztazámor, Tárnok fogyasztói.”
Érdekesség, hogy Pátrovics Benedek azóta is, immár 34 éve Pusztazámor vezetője – a Pest Megyei Hírlap pedig a cikk megjelenése után két nappal megszűnt, persze nem a polgármesteri névelírás miatt.
(1995. február 2.)
K. Z.
Képforrás: építők.blog
Z.K.
