Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érdekesebb cikkrészletet településünkről a Pest Megyei Hírlapból.
60 éve
Igazi termelési riport született Tárnokról, pontosabban a tárnoki Lenin TSZ-ről, amelyből kiderült, milyen fantasztikus a termelőszövetkezetben dolgozni. Persze a termelési riportok célja éppen ez volt: minden szépet és jót megírni a téeszekről. Például így, a tárnoki asszonyok kapcsán.
„A kertészetben álltak helyt és példamutatóan dolgoznak ezekben a napokban is. Kilencven holdra ültették ki a paradicsomot, lelkiismeretesen gondozzák a 120 hollandi ágy alatt fejlődő paprika- és uborkapalántákat. Már kora tavasszal felszedtek 40 ezer fej salátát, most újabb 40 ezer fejet küldenek piacra. Az idén egyébként egymillió forint plusz bevételre számít a kertészetből a tsz vezetősége. (…)
Tárnokon már megszűnt az elmúlt időszak legégetőbb gondja, a munkaerőhiány. Ma már inkább a tagok folyamatos munkával való ellátása okoz itt gondot. Jellemző, hogy amíg a korábbi években hetekig kellett „agitálni” a növénytermesztőket, vállalják el a művelésre szánt kapásterületeket, most öt óra leforgása alatt gazdára talált a több mint ötszáz hold kukorica.”
(1965. május 19.)
50 éve
Ép testben ép lélek – szólt a mondás évtizedekkel ezelőtt is. A világháború után a rezsim az MHK (Munkára és Harcra Kész) mozgalommal a munkásokat, parasztokat vette rá a munka utáni rendszeres testedzésre. Bár 1949-ben már több százezren szereztek MHK-jelvényt, és hamarosan készült egy játékfilm is (Civil a pályán – Latabár Kálmán főszereplésével), az MHK az ötvenes évek közepére kifulladt. Szerepét átvette a kicsit más jellegű spartakiád-versenyek sorozata.
„A járásokban most folynak a falusi dolgozók nyári spartakiádjának döntői. A budaiak viadalát Zsámbékon 8 község 177 sportolójának részvételével bonyolították le. Az atlétáknál most is kitett magáért a pátyi Czigány Brigitta, aki 1961 óta vesz részt a hagyományos versenysorozaton. Most hat szám közül ötben győzött, 100 és 400 méteres síkfutásban, magasugrásban, távolugrásban és súlylökésben.”
Tárnok női röplabdában a harmadik helyen végzett, a női kézilabdát viszont megnyerte Pilisszentiván és Zsámbék előtt. Tárnok csapata győzött a férfi kézilabdában is – de mint az újság kissé keserűen megjegyezte, a dolog szépséghibája, hogy egyetlen rivális együttes sem nevezett.
(1975. május 22.)
45 éve
A telefonkönyvek a nyolcvanas években nagyon hasznosak voltak – már ha jól szerepeltek benne a telefonszámok, és nem – szándékosan! – rosszul. Ahogy az megtörtént a tárnoki előfizetők esetében, mesélte a Postaigazgatóság csoportvezetője.
„A tavaly kiadott telefonkönyvet a megjelenését megelőző háromnegyed évvel korábban zárták le szerkesztői. Éppen ezért az újabb és újabb hálózatbővítések, más városok bekapcsolása a távhívó hálózatba számváltoztatásokkal jár. Igyekeztünk ennek elébe menni, példa erre Érd. A telefonkönyvben nyomdába adásakor az új számok szerepeltek, de az átállítás csak később történt meg. Nem sikerült ezt megvalósítanunk Tárnoknál, hiszen a fejlesztéseknek pénzügyi háttere van. Emiatt változtattuk meg a huszonhét tárnoki előfizető telefonszámának első két jegyét. A tárnoki számok tehát nem 53-mal, hanem 49-cel kezdődnek.”
A postaigazgatóság felkérte tárnoki előfizetőit, minden lehetséges partnerüknek mondják el, hogy a telefonkönyvben közöltekhez képest utóbb megváltoztatták a számaikat – a cikkből ítélve azonban ez a módszer nem igazán működött, számtalan esetben nem érték el tárnoki ismerőseiket a hívók.
(1980. május 21.)
35 éve
A változások idejét élte az ország, az egypártrendszerből több párt rendszere lett, a régi garnitúra helyett új politikusok érkeztek. Nyugdíjba vonult dr. Kránicz József is, aki a környező települések közül sok helyen dolgozott vb-titkárként, így Tárnokon is, de nevét leginkább Százhalombattán ismerték.
„Nagyon nehéz és ezért nagyon szép két évtized telt el itt az életéből, önkéntelenül szakadt ki a kérdés, mit fog csinálni ezután?
Van egy kis zártkertem Tárnokon. Kertészkedni fogok – nevette el magát, s a kérdésre, hogy városi emberként ért-e hozzá, nem kis elégedettséggel mondta: – Még zalai gyerekkoromban megtanultam a bátyámtól a metszést, a szemzést, és minden más tudnivalót, ami a szőlészkedéshez és a kertészkedéshez kell. Majd a derűs szavakat csöndes töprengőre fogva jegyezte meg: – Nem az a fontos, hogy én mit fogok csinálni ezután, vagy hogy mit érzek. Hanem az, hogy az ország megmaradjon békésnek az átmenetben. Szeretném, ha ez úgy történne, közben lelkileg se menjenek tönkre emberek. Az összetört ember nem fogható érdemi munkára, márpedig a hazának most mindenkire szüksége van.”
Kránicz József 91 évet élt, 2022 februárjában hunyt el.
(1990. május 3.)
Képforrás: helytortenet.hu
Forrás: Magyar Hírlap
