Az Életfa Szociális Szolgálatnál elindult egy előadás-sorozat, amelynek az első témája a válás volt, amiről előadást tartottak.
„Ahhoz, hogy egy házasság működjön, két emberre van szükség. A házasság a feltétel nélküli bizalom és odaadás legmagasabb szintű megnyilvánulása egy férfi és egy nő között, amely a legbiztosabb alapot nyújtja a gyermekvállaláshoz és gyermekneveléshez” – szól az idézet a Kincs című kötetből.
Egy házasságban az alappillér maga a férfi és a nő, amelybe magával hozza a múltját mindenki (gyermekkor tapasztalatai, múltbeli kapcsolatok, begyógyult és begyógyulatlan sebek), így meghatározza, hogyan élünk a jelenben: tudjuk-e a jelen nap jó és rossz dolgait megélni olyannak, amilyenek? Ezen túl pedig magunkkal hozzuk a jövőre nézett elvárásainkat. Ami fontos kérdés, hogy ezek reális, közösen szőtt tervek-e vagy elképzelt “álomkép”/ saját perspektíván, lencsén keresztül nézzük a jövőt, amelyben lehet, nincsen partnerség. Tehát egy csónakban evezünk egy közös cél felé, vagy egy csónakban, de két különböző irányba. Ha az utóbbi az igaz, könnyen felhalmozódhatnak problémák, amelyek aztán a házasság bukási pontjává válhatnak.
Egy jó házasság egyenlő egy kihívó házassággal. Benne megismerjük önmagunkat, és a másik felet, titkaink kiderülnek, lepel lehull az eddig rejtve tartott, szégyenérzetet keltő dolgainkról. Fontos hát, hogy a szeretet jelen legyen a mindennapokban, hogy meglássuk, partnerünk tökéletlenül tökéletes, úgy jó, ahogy van. Mert nem a múlt tettei, hanem a jelenben való változás és fejlődés céljából tett lépések számítanak.
A 2000-es években azonban egyre többen döntöttek úgy, hogy nem akarják életüket házastársukkal közösen folytatni. Ennek hátterében legnagyobb számban a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) szerint személyiségbeli összeférhetetlenség, második helyen pedig a megcsalás áll.
Fontos kiemelnünk, hogy amikor egy házasság – amelyben gyermek is van – megromlik, a gyermek eddig stabil világa elkezd szétesni. Ők a válások legvédtelenebb és érzelmileg legkiszolgáltatottabb szereplői. 2019-ben 14 ezer kiskorú gyermek élte meg szülei válását (KSH, Statisztikai tükör, 2019)
A válás folyamata alatt a gyermekre hatással van
• szeretet hiánya
• otthoni konfliktusok
• “anya sokat sír, apa sokat kiabál” / fordítva
• “anya/ apa nem sokat van otthon”
• kiszolgáltatottság a szülő feldolgozatlan érzelmeinek
Így a szülőknek nemcsak a válás okozta stresszel kell foglalkozniuk, hanem fontos, hogy felismerjék: ez a gyermekre is kihatással van. Megváltozik a viselkedése, zavarodottabb/ ragaszkodóbb/ agresszívebb/ kicsapongóbb/ önmagába fordulóbb/ önvádoló lesz. Ugyanis, a gyermek ilyenkor önmagát kezdi a legkönnyebben hibáztatni. Ezért hagyjunk ilyenkor a gyermeknek is teret, beszéltessük, hogyan érzi magát. De mindenekelőtt ismerjük fel, hogy amit teszünk, az ő rá ugyanúgy hatással van.
Ezért érdemes megfontolnunk párválasztásnál, hogy kivel kötjük össze életünket. A szerelem hevében próbáljuk választ találni a következő kérdésekre (már amennyire kilátunk a szerelem ködje mögül). Értékrendünk, hitünk megegyezik-e? Hasonlóak gyermeknevelési elképzeléseink? Problémáink megoldásában tudunk partnerek, együttműködőek lenni?
A gyermek számára szülője a példaképe. Válasszunk hát olyan párt, akit el tudunk képzelni gyermekünk számára példaképként.
Egri Viktória
Viselkedéselemző
Képforrás: freepik
