Valódi nyugdíjasotthont nem terveznek Tárnokra, de az idősebb jelentkezők lehetőséget kaphatnak az egymás közelébe költözésre az odlúki építkezésnél, amely jövőre új vezetőt kap. Dr. Lukács László polgármesterrel beszélgettünk még a Benta élővé varázslásáról és a novemberi közmeghallgatás előkészületeiről is.
Október elején ön tartotta a nyitóelőadást az ÉTOSZ, azaz az Élhető Települések Országos Szövetsége konferenciáján. A témakör a vízgazdálkodás volt, ami, többször beszéltünk róla, rendkívül fontos Tárnoknak.
A Benta revitalizációja számunkra különös jelentőséggel bír, szeretnénk újra életre kelteni a patakot. Még 2023 végén rendeltük meg a tanulmányt, amely néhány hónapon belül elkészült, hogy a meglévő problémákat, mint a villámárvizek, az iszaplerakódás, a túlburjánzott nád okozta kihívásokat miként lehet megoldani. Tárnok a kezdeményezés élére állt, de nyilván egyedül ehhez kevesek vagyunk, így a pályázatra Sóskúttal, Biatorbággyal és Százhalombattával közösen, konzorciumként jelentkeztünk.
Mennyire lehet összehangolni több település eltérő igényeit, érdekeit?
Remélhetőleg mindez jól sikerül. A Benta mindannyiunké, és a kihívásokat csak együtt tudjuk megoldani, hogy az alsó és a felső folyásánál lakók is úgy érezzék, ismét él a patak. Ha minden jól megy, nagyon megváltozik, mégpedig előnyére változik a Benta, sok vízzel és sok hallal. Magyarországon igen jelentős kezdeményezésbe fogtunk, példaértékűnek nevezhetem, ahogy az önkormányzatok együtt tudnak dolgozni.
November 6-án közmeghallgatás lesz a Heinrich Antal Házban. Mire számít?
A tavalyinál mindenképpen több érdeklődőre, hiszen legutóbb sajnos nem voltunk sokan. Aki kérdezni szeretne, kérem, mielőbb adja le a kérdését: ez azért fontos, hogy legyen idő alapos, adatokkal alátámasztott, mindenre kiterjedő válaszokkal készülni.
Aki esetleg elmulasztja a kérdését előzetesen leadni, az a helyszínen nem is szólalhat fel?
A közmeghallgatás egyúttal testületi ülés is: a tervek szerint amikor az előzetes kérdések végére érünk, akkor az ülést berekesztjük, a jegyzőkönyvet lezárjuk – ám nem megyünk haza, aki még kérdezni akar, megteheti, de nyilván a kérdezett fél ez esetben már kevésbé tud felkészülni, inkább úgymond fejből válaszol.
Alighanem szóba kerül majd az Odlúk sorsa. Hallani immár arról is, hogy egyfajta nyugdíjasotthon épülhetne a terület egy részén.
A lakások értékesítésére készült előzetes felmérések alapján elmondhatjuk, hogy az érdeklődők egy jelentős része az idősebb korosztályból érkezett. Így célszerű lehet számukra egy-két külön apartmantömböt kialakítani. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint a mai nyugdíjasotthonokat, hanem egyszerűen olyan lakóközösségben érdemes gondolkodni, amely főként idősebbekből áll. A hasonló korosztály, sokszor hasonló érdeklődési kör mindenki számára előny lehet. A beköltöző nyugdíjas eldöntheti, hogy megvásárolja vagy csak bérli az ingatlant, ahogy neki megfelelő. És szintén eldöntheti, hogy milyen szolgáltatást kíván: ha szeret mindent maga intézni, akkor nem kér semmi pluszt, de lesznek majd sokan olyanok is, akik mondjuk elvárják a gyakori egészségügyi vizitet, vagy hogy legyen, aki tisztán tartja a lakásukat, netán be is vásárol helyettük, és akkor ezeket a szolgáltatásokat is kérik.
Ha jól tudom, ez az újfajta rendszer a befektetők képviselőjének, Juhász Zoltánnak az ötlete, akit a szeptemberi lakossági egyeztetésen sok kritika ért. Ezek szerint a projekt főszereplője marad?
Néhány hónapig még igen. Az biztos, hogy az ő kommunikációja sokak szemében kicsit érdes, de így építette fel magát, megváltozni nem tud. Az ellenzéki képviselők látványosan fel is szólaltak ellene. Mindent mérlegelve abban maradtunk, hogy a projektre alakult kft. ügyvezetője ő marad 2026 március végéig, utána pedig nekem kellene egy minden szempontból megfelelő új vezetőt találnom. Nem lesz könnyű.
Szintén a lakossági egyeztetésen hangzott el, hogy a tervezett településközpont túlságosan szabályos elrendezésű. Ez ügyben van lehetőség a továbbgondolásra?
Az a helyzet, a továbbgondolás már régen megtörtént. Alaposan áttanulmányoztuk a korábbi terveket, és 2008-ban találtunk utoljára olyat, ami nem egyenes utcákkal számol. Azóta minden elképzelés a derékszögű utcákra épül, 2014-ben az általános HÉSZ-szabályzatba is ez került. Kétszer volt az Odlúkról korábban lakossági egyeztetés, de senki sem kifogásolta az egyenes utcákat. A főépítész szakmailag nem is tudna támogatni másféle megoldást, hiszen teljesen megváltozna Tárnok látképe. Ettől függetlenül ha a testület úgy dönt, hogy mégis érdemes lenne elvetni a túl szabályos utcarendet, akkor meg kell vizsgálni a további lehetőségeket. Azt pedig természetesen magam is támogatom, hogy a tervezett főtér vagy a közösségi helyek látványos, modern kialakítást kapjanak, akár a kevésbé szeretett derékszögek nélkül.
Kun Zoltán
