Hamarosan indul az Odlúk-projekt, 2026-ban elkezdődik az építkezés Tárnok szívében. Hogy pontosan mit várhatunk, arról beszélgettünk Marozsán József alpolgármesterrel.
Alpolgármester úr, ha minden a tervek szerint alakul, 2026-ban elkezdődik az építkezés az Odlúkban. A projekt nem új, évtizedek óta foglalkozik azzal a mindenkori vezetés, hogy legyen Tárnoknak egy valódi településközpontja – a projekt annyiból viszont mégis új, hogy a nemrég elkészült tervek szerint el is indulna a beruházás. Hol tartunk most így, az év elején?
A közművesítéssel kezdeném. A víz- és a csatornahasználatra mind a két illetékes szolgáltató részéről zöld utat kaptunk, miután tárgyaltunk velük, és elmondtuk, a tervezett lakóingatlanoknak milyen lesz a vízigényük. Azt a választ kaptuk, hogy a rendszer a két, már meglévő kúttal elbírja a fejlesztést. Tájékoztattuk a beruházás részleteiről az áramszolgáltatót is, várjuk a hivatalos választ. Megtörtént a telkek kialakítása, jön majd a helyrajzi számok bejegyzése. De ez úgymond az előzetes munka kötelező része – legalább ilyen fontos a kreatívabb része, amikor a tárnoki lakosok együtt eldönthetik, pontosan mit és miként szeretnének látni az új településközpontban. Hiszen nem lehet elégszer hangsúlyozni: egy jóléti beruházást szeretnénk, olyat, amely évtizedekre lehetővé teszi a település fejlődését, élhetőségét, biztosítja a tárnokiak számára a szolgáltatásokat, a szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését.
Ennek egyik fontos lépése az volt, hogy megalakult az Odlúk-bizottság. Mi a szerepe, mit tehet azért, hogy az történjen a területen, amit a tárnokiak szeretnének?
A bizottságban vannak képviselők, természetesen ellenzéki képviselők is, és a lakosság szintén képviselteti magát. Az a dolga, hogy segítsen olyanná tenni az Odlúkot, amilyennek a tágabb közösségünk szeretné látni. Az új településközpontnál azt szeretnénk elérni, hogy minél többen sajátjuknak érezzék. Hogy egész Tárnok büszke lehessen rá. Tudom, ez majdhogynem lehetetlen, nincs olyan, amivel mindenki elégedett lenne, de a lakossági ötletek bevonásával is az a cél, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki az egész projektből.
Mit szeretne a lakosság?
Ha röviden kellene válaszolni: mindent. Számos remek ötletet kaptunk, amelyeket szinte kötelező lesz megvalósítanunk, és jöttek olyan elképzelések is, amelyek kicsit, mondjuk úgy, egyedibbek, de ezeket is átbeszéljük. Hogy konkrét példákat mondjak, értelemszerűen egy futósáv nagyon népszerű manapság, sokan szeretnének ilyet, de volt, aki kutyafuttatót is szívesen látna. Van egy hatalmas, nyolcezer négyzetméteres zöldterületünk, leginkább a sportok, a séták, a szabadidő szerelmeseinek, játszótérrel, kültéri sporteszközökkel. És lesz egy másik, csaknem ugyanekkora terület, amely a közösségi események színhelye lehet, ez ugyancsak a következő időszakban dől majd el, hogy pontosan milyen irányban is érdemes tervezni. A kettőt a terveink szerint egy 16 méter széles sétány köti össze, mely alkalmas lesz szolgáltatások kialakítására is. A közösségi tér kialakítása mellett újabb, mintegy kétszer 1600 négyzetméter alapterületű épület kerül hasznosításra, melyekben kereskedelmi, önkormányzati, valamint minden olyan tevékenység megvalósulhat, mely a tárnoki emberek kényelmét és érdekeit szolgálja.
Mennyire lesz fontos a szépség, a lenyűgöző kivitel? Mégiscsak egy településközpontról beszélünk, amelynek ki is kell majd néznie valahogy, ugyanakkor bőven vannak negatív példák az országban, amikor mintha már kicsit túlzásba vitték volna a tervezők a látványt…
Kényelmes gond lenne, ha kacsalábon forgó palotákat álmodhatnánk, de aligha lesz ilyen problémánk. Mindenképpen fontos a településközpont külső megjelenése, és olyan megoldást kell találnunk ezen a téren is, illetve értelemszerűen az egész projektet tekintve, amelyet a beruházó is támogat. Mintegy 17-18 milliárdos projektről beszélünk, ezt egy kft. felügyeli, amelyben az önkormányzatnak 85 százalékos képviseleti joga van, úgyhogy szerencsére elég erős lesz a szavunk.
Az első lépés az apartmanok megépítése, ami egy kötelező rossznak tűnik majd sokak szemében. Vagyis az építkezés eleje aligha lesz népszerű Tárnokon.
A teljes beruházás három vagy négy ütemből áll majd. Az első ütemben öt lakóépületet húznak fel, de szeretnénk párhuzamosan elkezdeni a közösség számára fontos részt is, vélhetően a főtér kialakításával. Tudjuk, mindenki számára kedvezőbb lenne egy olyan sorrend, hogy előbb lesz egy csodálatos településközpontunk, és csak utána épülnének oda lakások is, de éppen a lakások eladásából visszaforgatott pénzt lehet majd a közösségi épületekre és főtérre fordítani.
A lakások iránti keresletről van már bármiféle előzetes felmérésük, lehet tudni, kik költöznének Tárnokra?
Bármilyen furcsán hangzik: leginkább a tárnokiak. Több mint száz komolynak tűnő érdeklődő volt már, és jelentős részük ma is itt lakik. Persze, annyiból még csalóka az arány, hogy főleg a helyiek értesülhettek eddig a beruházásról, de mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy az előzetes felmérések szerint a településközpontba nagyon sok tárnoki költözik majd, vagy régebbi házukból, vagy a családtagjaiknak megvásárolva.
Gondolkodnak-e olyan megoldásokon, hogy a tárnoki lakosok úgy érezhessék, ők előnyt élveznek a máshonnan érkezőkkel szemben?
Természetesen számunkra Tárnok a legfontosabb, és ezt a prioritást a projekt minden részén szeretnénk is képviselni. Az önazonossági törvény is lehetőséget ad a helyiek és a beköltözni szándékozók közötti különbségtételre, illetve akár a főtér kialakítása, elnevezése is erősítheti a mi kis helyi lokálpatrióta érzésünket.
Legtöbbször pusztán az építkezésről szóló hírek kerülnek a fókuszba, holott ezt a központot majd üzemeltetni is kell, ami szintén fontos projekt lesz a jövőbeli Tárnokon.
Már csak azért is, mert jelentős bevételt remélünk az üzemeltetésből is. Évente mintegy 200 millió forintos profitot várunk, és ezt a pénzt újabb tárnoki fejlesztésekre tudjuk majd fordítani.
Kun Zoltán
