Dr. Lukács László polgármester nemrég találkozott az új országgyűlési képviselővel, Jelencsik Józseffel, és átbeszélték Tárnok igényeit, köztük a vasútállomás parkolási gondjainak megoldását. A fejlesztésekről és más tárnoki érdekességekről beszélgettünk a település vezetőjével.
Ha nyár, akkor szúnyogok. Tárnok a biológiai gyérítésre tért át, általában eredményesen védekezik, de még mindig sokat tud segíteni a lakosság is.
A legtöbb környező település a kémiai irtást favorizálta, mi Törökbálinttal évek óta egy másik módszerben hiszünk. Nemrég Érd is a biológiai gyérítésre akart váltani, hiszen a permetezés egyáltalán nem egészségbarát és környezetbarát, ráadásul a hatékonysága is megkérdőjelezhető. Egyeztettünk a térség többi polgármesterével is, összehangolt védekezésben gondolkodunk. De a gyérítés akkor igazán eredményes, ha a lakosság is segít: a szúnyogok nagy része ugyanis magánterületen kel ki, úgymint esővizet gyűjtő hordókban, kis kerti tavakban, és ezek letakarásával is el lehet kerülni, hogy ezrével lepjék el teraszunkat, erkélyünket a vérszívók.
Egy hónapja arról számolt be polgármester úr, hogy dr. Vattay Gábor gyermekorvossal sikerült megállapodni. A felnőtt háziorvosok tekintetében viszont még van szabad praxis, ott mit várhatunk?
Három idősebb háziorvosunk van, fontos lenne egy negyedik praxis kialakítása. Ezt most elkezdtük, megjelent a pályázat is. Tárnok annyiból szerencsés helyzetben van, hogy Budapesthez közeli, rendezett, biztonságos település, vonzó lehet akár a fővárosban élő orvosok számára, hiszen vonattal is könnyen elérhető, rövid sétával el lehet jutni az állomástól a rendelőig. Van már érdeklődő, remélhetőleg hamarosan komolyra fordul a dolog. Azt szeretnénk, ha a praxist nem az önkormányzatnak kellene tulajdonolnia, hanem az orvos vállalná ennek kiváltását. Hozzáteszem, az viszont rontja az esélyeinket, és rontja valamennyi település esélyét, hogy nagyon kevés a háziorvos, rengeteg az üres praxis.
Okozott némi meglepetést, hogy Tárnok megduplázta a hitelkeretét. Miért kellett ezt meglépni?
Az önkormányzatok finanszírozása nem megoldott, kényszerűségből már a települések fele igénybe vette a rekit, a rendkívüli támogatást, mert egyszerűen nem tudta a számláit fizetni. Tárnoknak erre még nem volt szüksége. Három nagyobb bevételi forrásunk van: az ingatlan-értékesítés, az iparűzési adó, és a településfejlesztési hozzájárulás. Várunk egy jelentős, több százmilliós összeget, amely még nem érkezett be. Közben kiderült, hogy a mi százmilliós hitelkeretünk a banknál akár megduplázható, hiszen erre van jogosultságunk, és ennek lehetőségét kértük. Tárnok 2026-os éve így biztosított, a legfontosabb a dolgozók kifizetése és a számlák befizetése.
Hosszabb távon a hitelből élés persze aligha jelent jó megoldást. Mi várható jövőre?
Volt olyan ellenzéki képviselő, aki erre az évre is azt javasolta, hogy vezessünk be új adót. Akkor leszavaztuk, mert nem a lakosságon kellene behajtani az állami alulfinanszírozás miatti hiányt. Valószínű, hogy a következő évben már nem szavazzuk le az esetleges újabb előterjesztést, a helyi adórendszer átalakításával és a csatorna-támogatás megszüntetésével tudunk olyan plusz forráshoz jutni, amely Tárnoknak létfontosságú. Természetesen ha az új kormány megreformálja a rendszert, az új forrásoknak köszönhetően nagyobb támogatást kapnak az önkormányzatok, sok településnek nem a napról napra élés jelenti majd a fő kihívást, akkor mi is sokkal kényelmesebb helyzetbe kerülünk.
A három önkormányzati cég egyikénél, a Köz-Ért Kft-nél vezetőváltás történt, lemondott az ügyvezető igazgató. Hogyan képzeli el a település-vezetés a folytatást?
A Település-fejlesztési Bizottság vizsgálja majd meg, melyik út a legjobb Tárnoknak: egy külső céget bízunk meg a feladatokkal, saját kft-vel folytatjuk, vagy pedig hivatali intézmény keretei között végzi el Tárnok továbbra is a Köz-Ért munkáit. Ha a bizottság ajánlása alapján marad az önkormányzati cég, akkor nyilvános pályázat útján keresünk majd új vezetőt.
A képviselők egy része változtatási tilalmat szeretne a településen, vélhetően azért, hogy ne épülhessenek nagyobb lakóegységek.
Ez önmagában nagyon jól hangzik, hogy így lehessen megállítani a beköltözést. De valójában nem jó megoldás. A változtatási tilalom ugyanis három évre szól, azaz csupán időhúzás, és három év múlva újra szembesülünk a problémával. Ennél is nagyobb gond, hogy a tilalom bevezetésével nagyon sokan járhatnak rosszul, hiszen például napelemet sem szerelhetnek fel, vagy kisebb módosításokat sem végezhetnek saját ingatlanukon. Ha most szeretnék felbecsültetni házuk értékét, az kevesebbet érne, azaz értékvesztést szenvednének el, ami megint csak nem szerencsés. A tilalom bevezetése helyett a HÉSZ módosítását támogatom, egyszerre kilenc különböző helyen, lakóövezetet is átminősítve, és így jóval kevesebben költözhetnek majd Tárnokra, mint a jelenlegi szabályozás szerint.
Ha jól tudom, a Rákóczi úton épülhetnek most társasházak, amelyek a családi házban élők számára nem túl kellemes kilátást jelentenek.
Azt mindenkinek meg kell érteni, hogy vannak Tárnokon főbb utak, mint a Rákóczi vagy a Dózsa György út, amelyek az évtizedekkel ezelőtt készült települési építészeti terv szerint is, meg a józan megfontolás szerint is más megítélés alá esnek. Ezeken a főbb utakon üzleteket lehet nyitni, hiszen a tárnokiak érdeke, hogy elmehessenek fagyizni, boltba vagy pékségbe. Ha egy romosabb családi ház helyére társasház épül, annak az alsó szintje vagy egyik helyisége üzletként is működhet, amely önmagában hozzájárul Tárnok fejlődéséhez.
A fejlődéshez az új kormány is hozzá tud majd járulni, akár az önkormányzati rendszer átalakításával, akár pályázati lehetőségek megteremtésével. Sikerült-e már hosszabban átbeszélni Tárnok igényeit az új képviselővel, Jelencsik Józseffel?
Igen, és nemcsak beszéltünk, hanem részletes terveket, dokumentumokat is átadtam, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükségünk. Egy jelentős összeg, mintegy 500 millió forint megteremthetné két tárnoki kút beindításának lehetőségét, amellyel ráadásul nemcsak mi járnánk jól, hanem a körzet további hat településének vízügyi problémái is megoldódhatnának. Korábban sikeres pályázatot nyújtottunk be utak építésére, felújítására a Fő úton és Vereckei úton, de forrás már nem jutott, ezért képviselő úron keresztül, a hasonló helyzetben lévő töki polgármester asszonnyal közösen Vitézy Dávid segítségét kértem. Szintén a közlekedési miniszterre tartozik saját régi ötletének megvalósítása: még ő találta ki az agglomerációs közlekedés fejlesztése érdekében a vasútállomások autós és kerékpáros parkolóinak rendezését, és mivel Tárnokon már a tervek is elkészültek egy új parkoló kialakítására, remélhetőleg ez a projekt most végre beindulhat. Szintúgy jelentős beruházás lenne a Szőlőhegyi út teljes felújítása, de ezzel nemcsak Tárnok és Érd, hanem Sóskút, Pusztazámor, sőt még Diósd is nyerne. Ezek a legfontosabb célok most Tárnok fejlődéséhez, remélhetőleg az uniós és egyéb források beérkezése sok mindenre esélyt adhat.
Egészségház
Ha csökkentett műszaki tervvel is, de elindulhat a projekt, a tetőt cserélik, megtörténik az akadálymentesítés, és a gázfűtés helyett hőszivattyús fűtésre térnek át. Egységes hőszabályozás lesz majd minden helyiségben.
Benta
A vízügyi hatóság is érdeklődéssel fordult a revitalizációs pályázat iránt, mondhatni, a társadalmi támogatás után a szakmai támogatás is megvan, remélhetőleg ez utat jelent majd a pénzügyi támogatás megszerzéséhez is.
Iskola
A kormányváltás után a tankerületek és az iskolák sorsa is kérdéses, több település szívesen visszavenné saját kezébe az iskoláit. Tárnok is átgondolja a lehetőséget, de sokat jelenthetne, ha egyúttal finanszírozási segítséget is kapna, hiszen felújításra is szükség lenne.
Kun Zoltán
