Az alábbiakban néhány szeptemberi jeles nap érdekességei következnek: főszerepben a jótékonykodás, az írástudatlanság és az egészség.
Az első, amit megemlítek, a jótékonyság nemzetközi napja. Minden évben szeptember 5-én tartjuk. Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben hozta létre – méghozzá Magyarország kezdeményezésére. A dátum Kalkuttai Szent Teréz 1997-es halálának évfordulója. A nap központi témája az önkéntes segítség, az adományozás és a társadalmi szolidaritás. Fix dátum, a hét napja évről évre változik, de a hónap és a nap nem. A megemlékezés nem önmagáért való naptári érdekesség: alkalmat ad arra, hogy intézmények, iskolák, szakmai szervezetek és közösségek egy időben beszéljenek ugyanarról a kérdésről. Mit jelent a jótékonykodás? Természetesen számtalan formája létezik, de az összesnek egy gondolat a lényege:
„Jótékonyság az, amikor ellenszolgáltatás nélkül teszünk egymásért. Valójában azonban nemcsak a megsegített társunk részesül támogatásban ilyenkor, mi magunk is nyerünk, hiszen az egymáshoz kapcsolódás, a szolidaritás, az együvé tartozás érzése valamennyiünk szükséglete.” (Csányi Vilmos)
A véleményem az, hogy a világ rossz irányba megy, a személyes kommunikáció kimegy a divatból, jelentős része az interneten folyik, és akkor jön egy ilyen alkalom, amikor változtathatunk ezen legalább egy napig! A nap mai jelentősége abban áll, hogy közérthetővé és láthatóvá teszi az önkéntesség és az adományozás ügyét. Az éves tematika, a kutatási eredmények, az oktatási programok és a civil kampányok segítenek abban, hogy a figyelem ne maradjon egyszeri szimbolikus gesztus. Nem muszáj nagy dolgokra gondolni, szintén hasznos és támogató, amikor időnket, energiánkat, tudásunkat ajándékozzuk egy jó ügyért, egymásért, legyen az közösségi szemétszedés, bevásárlás egyedülálló idősek számára, vagy éppen elakadással küzdő gyermekeket segítése tanulás közben – és még sokáig folytathatnánk a sort. Csak egy példa: a múlt hónapban a Heinrich Antal Házban önkéntesek segítettek felkészülni diákjainknak a sikeres pótvizsgákra. Legyen ez alapvetés, hogy együtt segítünk, hogy együtt kutatjuk fel a nehézségekkel küzdő társainkat, hogy együtt irányítjuk figyelmünket megoldandó közös ügyeinkre!
A következő fontos dátum: szeptember 8. Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjáról az UNESCO 1965. szeptember 8-án, Teheránban tartott világkongresszusa rendelkezett, amelyen ezt a szeptemberi napot az analfabetizmus elleni küzdelem napjának nyilvánították.
Néhány érdekes adat: Az írástudatlanság aránya a világ felnőtt lakosságaira vetítve közel 12 százalék. Ez azt jelenti, hogy még mindig több százmillió ember él a világon, aki egyáltalán nem tud írni és olvasni. Jellemzően a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia területei érintettek.
Szakértők szerint háromfajta írástudatlanság létezik: elsődleges, másodlagos és funkcionális. Az első azt jelenti, hogy az egyén soha nem tanulta meg az betűvetés tudományát, a második azt, hogy valamikor megtanulta, tudta is, de gyakorlás híján elfelejtette azt. A funkcionális analfabetizmus azt jelent, hogy habár tökéletesen megtanult írni, olvasni, de képtelen az olvasott szöveg értelmezésére. Fölösleges részleteznem, hogy milyen hátránnyal jár az egyén számára, ha ilyen problémákkal küzd. Túl az egyéni problémákon, a gazdaságot is hátráltatja, így a társadalomnak is hátrányos.
Hazánkban a lakosság 1-2 százalékát érinti az elsődleges és másodlagos írástudatlanság. Ennél sokkal rosszabb a helyzet harmadik csoportba soroltak arányával Magyarországon. Az Oktatási Hivatal 2025-ös felmérése szerint a magyar diákok 22 százaléka matematikából alulteljesített, szintén 22 százaléka csak egyszerű információkat tud értelmezni. Ennél még drámaibb az a megállapítás, hogy minden ötödik magyar gyerek funkcionális analfabéta. Igazából nem vigasz számomra, hogy világjelenségről beszélünk, kutatások szerint a világon mindenhol csökken, csökkent a diákok koncentrációs szintje. Láthatóan ez társadalmi szintű probléma, leküzdésére komplex oktatási és társadalmi programokra van szükség. Ebben segítség lehetnek: kompetencia alapú oktatásiprogramok, különböző felzárkóztató programok, felnőttképzés.
Szeptember 27. A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre – mindig szeptember hónap utolsó vasárnapján – rendezik meg a Szív Világnapját, melyhez hazánk az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden évben szeptember végén, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre. Sajnos a világon élenjárunk a szív és érrendszeri betegségek lakosok számára vetített arányában! Pedig a szív és érrendszeri betegségek jelentős része elkerülhető egészségesebb életmóddal, valamint rendszeres szűrővizsgálatokkal.
Minden dátum és az esemény csupán egy-egy napra vonatkozik. A jelentősége abban rejlik, hogy talán, ha rendszeresen gyakoroljuk előbb, utóbb beilleszkedik a mindennapjainkba.
Marozsán József
alpolgármester
