Az óvodai vagy iskolai étkeztetés rendkívül lényeges a szülő, a gyermek, az intézmény és természetesen az étkezés biztosítója szempontjából is. Az alábbiakban betekintünk a kulisszák mögé.
Miért fontos a gyerekek egészséges étkezése? Hogyan tud ebben segíteni az iskola? Vigyen-e élelmet a tanuló a suliba? Milyen szempontok érvényesülnek a közétkeztetésben? Kell-e otthon reggelizni? Mi lehet a szülő felelőssége?
Sok-sok kérdés, de remélhetőleg az olvasók úgy érzik, ezekre választ kapnak. Sárosi Zsuzsanna, a Tárnoki Közétkeztetési Kft. ügyvezetője osztott meg e témában gyerekeknek és szülőknek egyaránt hasznos információkat.
Miként az ügyvezető előre bocsátotta, az iskola nagyon fontos szerepet tölt be a gyermekek egészséges táplálkozásában, hiszen ha naponta háromszor ott étkeznek, akkor a napi energiabevitelük nagy részét, 60-70 százalékát is ott fogyasztják el. Gyermekkorban különösen nagy szerepe van az egészséges táplálkozásnak, ennek érdekében az iskolában egészséges étrendet kell biztosítani. A közétkeztetés táplálkozás-egészségügyi szempontjait rendelet szabályozza, melynek tervezetét az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) munkatársai dolgozták ki 2009-ben, és bevezetése előtt széleskörű társadalmi egyeztetés zajlott a tartalmáról.
„A közétkeztetési rendelet bevezetése nemzetközi szinten is jó gyakorlatnak minősül, és fordulópontot jelenthet a gyermekkori elhízás és alultápláltság megfékezésében. A rendelet pontosan meghatározza, hogy korcsoportonként mennyi energiát és az egyes nyersanyagokból, ételcsoportokból milyen adagokat kell biztosítani. Természetesen vannak egyéni különbségek a gyermekek energia- és tápanyagigénye között, de ezekre a közétkeztetésben nem tudnak tekintettel lenni – ilyenkor a szülő feladata gondoskodni például arról, hogy egy sportoló gyermek többletenergiához jusson. Az iskolai közétkeztetés révén a gyerekek hozzájutnak a szükséges energiához, tápanyagokhoz, mely segíti őket, hogy jobban és tovább tudjanak figyelni a tanórákon, jobban teljesítsenek a sportban. A napi háromszori iskolai étkezés igénybevétele esetén a gyermeknek alapvetően nincs szüksége arra, hogy ételt, vagy a vízen kívül más italt vigyen magával az iskolába. Fontos tudni: az otthoni reggelire mindig szükség van, hiszen az iskolában csak tízórai címen kap először étkezést, tehát ennek kihagyása ronthatja az iskolai teljesítményt.”
Ahogy Sárosi Zsuzsanna fogalmazott, a közétkeztetés legfőbb előnyei:
- a gyermek rendszerességhez szokik,
- idényjellegű, új típusú élelmiszereket ismerhet meg változatos formában,
- étkezési kultúrája fejlődhet a tanárokkal, társakkal való együtt étkezés során,
- ha a gyermek napi háromszori étkezésre van befizetve, akkor a szükséges zöldségből és gyümölcsből már két adagot megkap,
- nem áll fenn az alultápláltság vagy a túlsúly veszélye,
- a rendszeres és kiegyensúlyozott táplálkozás jobb iskolai és sportteljesítményt eredményezhet.
Az étkeztetést a Kft. többféleképpen biztosíthatja, így az ételek a helyi konyhán készülnek, vagy kiszállítják azokat az intézménybe. Az étrendet (ha nem kell diétás étrendet is biztosítani) az élelmezésvezető tervezi meg, akinek figyelnie kell arra, hogy az egyes élelmiszercsoportok milyen gyakorisággal fordulnak elő, mekkorák az adagok, tartalmazzák-e az előírt tápanyagokat, és ő rendeli meg az alapanyagokat is.
Az iskolai közétkeztetésnek elvárásoknak kell megfelelnie:
- legyen egészséges,
- megfelelő mennyiségű ételeket kínáljon, lehetőség szerint idényjellegű minőségi alapanyagokból,
- legyen vonzó alternatívája az otthoni étkezésnek,
- legyen tradicionális, de új ízeket is kínáló,
- legyen kevés az ételmaradék, de lehessen néha repetázni is,
- a sózást minimálisra kell csökkenteni,
- víz mindig legyen az asztalokon.
Fontos megemlíteni az iskolagyümölcs-, iskolazöldség-, iskolatejprogramot is, melyet az iskola szokott megpályázni. Az európai uniós társfinanszírozású programok fő célkitűzése az egészséges étkezési szokások tartós kialakítása, melynek érdekében a programban részt vevő intézményekben hetente több alkalommal is kínálnak a tanulóknak zöldséget, gyümölcsöt, illetve tejet és tejtermékeket.
„A szülők közreműködése az iskolák egészségprogramja tekintetében igen lényeges tényező lehet. Érdemes időt szánniuk arra, hogy minden nap megbeszéljék gyermekükkel, mi volt a menü, mi ízlett és mi nem, illetve, hogy elmagyarázzák számára az alapvető különbségeket az otthoni és az iskolai étkeztetés között: az egyik meghittebb és személyre szabottabb, míg a közétkeztetés során gyerekek százait, ezreit szolgálják ki. A szülők az élelmiszer-pazarlás elkerüléséért is sokat tehetnek. Többek között a hiányzás esetén mindig mondják le az aznapi étkezést. Ha egy 600 fős iskolában csak a tanulók öt százaléka beteg, és a szülők nem mondják le a napi ételt, akkor 30 adag tízórai, ebéd, uzsonna megy a szemétbe. Hívják fel a gyermek figyelmét is arra, hogy az élelmiszer érték, nem szabad pazarolni, és kóstolás nélkül semmit ne hagyjon a tányérján.”
Közétkeztetés
(Képforrás: freepik, telex.hu.)