Május 25-e Szent Orbán napja. Minden évben megemlékezünk róla, de gyanítom, keveset tudunk az életéről.
Orbán kr. u. 150-ben született és elég hosszú életet élt, 222 és 230 között volt pápa. Jacobus de Voragine Legenda Aurera gyűjteményes kötete szerint mártírhalált halt az általa megkeresztelt Szent Ceciliával együtt. Személyéről a történeti hagyomány keretei közt igen keveset tudunk. Egy bizonyos: ő rendelte el, hogy nemesfémből, aranyból vagy ezüstből kell készíteni azokat a tárgyakat, amelyeket a szentmise során az átváltoztatáshoz és áldoztatáshoz használnak. Ez a rendelet köthetné össze alakját a szőlővel, ugyanis a szertartás tetőpontjához, az átváltoztatás rítusához még kenyérre (ostyára) és borra volt szükség.
Szent Orbán kultusza a Sixtus és Cecilia tiszteletére alapított ernsteini apácakolostorból eredeztethető, ahol egykor ereklyéit őrizték. Az Orbán-kultusz innen indult diadalmas hóditó útjára Franciaországba, a Rajna vidékére és a Német-Római Birodalomba, hogy végül a késő középkor legvégén Magyarországon is elterjedhessen. A népi hagyomány szerint a várható szőlőtermést nagyban befolyásolta, hogy aktuálisan miként viszonyultak az adott közösségben a szent alakjához. Régebben előfordult, hogy ha az előző évi termés pocsék volt, akkor nem kímélték a szobrát. Leöntötték, megdobálták, ha viszont jó termést szüreteltek, felvirágozták, és borral locsolták. Bár a szobor megbüntetésére ma már nem ismerünk példát élő hagyományból, de borral locsolni, imádkozni, szobrokat díszíteni napjainkban is szoktak. Elterjedt szokás ma az is, hogy ha esik az eső, akkor a szőlősgazdák megtöltik esővízzel a borosüvegeket, azt remélve, hogy a szüret idején azok majd jó borral telnek meg.
Végül néhány népi bölcsesség a termés, és az időjárás viszonylatában.
“Ha Orbán nevet, a szőlő sír” vagy “Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.” Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint “Amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz”. Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert “Ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”.
Ha már ennyit beszéltem róla, tudjuk-e, hogy hol találhatóak napjainkban Szent Orbán ereklyéi? A világhírű tokaji aszúnak köszönhetően Magyarországon, mégpedig Kossuth Lajos szülőhelyén, Monokon vannak elhelyezve, ahova a 18. században kerültek. Érdekes történet! Ebben az időszakban az Andrássy grófok rendszeresen vendégeskedtek a pápánál, és a népszerű, magyar diplomataajándékról, a tokaji hegyvidékről származó aszúról sem felekezetek meg soha. A kiváló bor megtette a hatását. Történ egyszer a legenda szerint, hogy az aszút igencsak kedvelő XIV. Kelemen pápa hoppon maradt gróf Andrássy István 1771-es látogatásakor. Nem került bor az asztalára, ezt szóvá is tette csalódottan. Erre a gróf szomorúan megvallotta, hogy a monoki birtokán lefagytak a szőlőtőkék, nem volt termés. Az egyházfő erre a vallomásra nem sokat teketóriázott, azonnal elrendelte, hogy a szőlő és borászok védőszentjének egykori maradványait Monokra szállítsák. A szent csontok csodát tettek! A következő esztendőben semmi kár nem érte a szőlőt, bőséges, és semmihez sem fogható minőségű lett a termés. 1906-ban aztán, amikor a család a Gyermekjóléti Ligának adományozta a kastélyt, az ereklyék átkerültek a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt monoki plébániatemplomba. Május 25-én ez az ereklye egy nagyszabású körmenetben napjainkban is eljut egészen a tokaji katolikus templomig.
Marozsán József, alpolgármester
(képforrás: csodalatosborok.hu)