Családja, barátai mellett pedagógustársai és tanítványai kisérték utolsó útjára július 30-án elhunyt nyugdíjas kollégánkat, Major Gábort, aki 31 tevékeny esztendőt töltött el Tárnokon növendékeinek oktatásával, nevelésével.
Major Gábor 1945. december 26-án született a Békés megyei Mezőhegyes községben. Pályafutását 1973-ban kezdte meg a tárnoki I. sz. Általános Iskolában. Tanári oklevelét 1979-ben szerezte meg az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, biológia-mezőgazdasági ismeretek és gyakorlati szakon. 1983-tól 1987 szeptemberéig igazgatóhelyettesi teendőket látott el.
Több mint három évtizedes pedagógusi pályája alatt igen nagy hittel végzett el minden rá bízott feladatot. Óriási tudással, tájékozottsággal rendelkezett, amely segítette abban, hogy nemcsak szakjainak anyagát adja át nagy hatékonysággal tanítványainak, hanem ha szükség volt rá a matematika, a fizika és a kémia tárgyakét is. Magas szintű elméleti és gyakorlati ismerete lehetővé tette, hogy eredményesen vegyen részt az új kísérleti kémia tanterv és tankönyv kipróbálásában. Tanítási óráit kiváló munkafegyelem jellemezte. Óravezetésében határozottság érvényesült, tanóráinak hangulata jó volt. Folyamatosan tantárgyainak szeretetére nevelte tanítványait, gazdag irodalmi anyag felhasználásával, szemelvényekkel, könyvek ajánlásával. Az oktatás mellett igen nagy hangsúlyt fektetett a nevelésre is. Rendszeresen és következetesen törekedett az adódó lehetőségek ilyen irányú kiaknázására. Gondot fordított arra, hogy a pozitív emberi értékek minél jobban rögzüljenek növendékeiben. Hosszú éveken át végzett osztályfőnöki munkáját is ennek szellemében végezte. Ezen a területen igen nagy erőfeszítést fejtett ki, hiszen osztályaiba általában a nehezen kezelhető, hátrányos helyzetű tanulók kerültek. Sohasem tiltakozott az ilyen jellegű csoportok, osztályok vezetése ellen. Örvendetes, hogy egy-egy ilyen osztály négy év kitartó munkája után összekovácsolt közösséggé, jó munkavégző csapattá vált. Saját tapasztalatait megosztva mint osztályfőnöki munkaközösség-vezető hosszú éveken át irányította példaértékűen kollégái munkáját is.
Nevelőtársaival való viszonya közvetlen és jó volt. Sokat segített az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Irányításával valósult meg az Iskola utcai épület udvarának parkosítása, gondozása is.
Tárnok ifjúsága nevelése, oktatása érdekében végzett munkáját 2004-ben Tárnok Nagyközség Önkormányzata Rákóczi-díjjal jutalmazta.
Bár közel két évtizede nyugdíjba vonult, elhivatottsága, szakmai tudása, gyerekekhez való viszonya egykori kollégái számára még ma is példaértékű.
Nyugodjék békében!
Pedagógustársai