Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érdekesebb cikkrészletet településünkről a Pest Megyei Hírlapból.
60 éve
Tárnokon csaknem két évig nem nagyon volt semmiféle sportélet, ám utána újra megszerveződött a futballcsapat, és elindult a járási bajnokságban – sőt, azonnal meg is nyerte azt. Eszéki Tamás klubelnök elevenítette fel az újrakezdést, és beszélt arról is, hogyan sikerült egy igazi legendát felkérni edzőnek.
„A felkészülést az idei küzdelmekre januárban kezdtük el Gyurcsa Mihály társadalmi edző vezetésével. Nehézséget jelentett, hogy a pályát hó borította. A harminc fiatal labdarúgó takarította le a havat, ezzel kezdődött a bemelegítés. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, a tavaszi idény végeztével az első helyen álltunk. Nem sokkal ezután találkoztam régi ismerősömmel, a sokszoros válogatott Zakariás Józseffel, aki külföldön, Afrikában edzősködik és nyári szünidejét itthon töltötte. De nem tétlenül. Megkértük őt, s az őszi idényre való felkészülés során a szabadságon levő „Zaki” dolgoztatta fiainkat három hónapon keresztül.”
(1964. november 29.)
50 éve
Ötven évvel ezelőtt nagyobb átalakításba, építkezésbe kezdtek a településen, hiszen a felszabadulás évfordulójára egy emlékpark kialakítását tervezték – részben társadalmi munkával.
„Az idén Tárnokon a községfejlesztés keretében 700 méter út, 400 méter járda épült, hat kilométeres szakasszal bővült a vízhálózat, összesen 3000 négyzetméter területű földút minőségét javították. Ebben az évben kezdték meg a községben a felszabadulási emlékpark építését, amelyben jelentős szerep jutott a lakosság társadalmi munkájának. A tanácstagok és a helyi kisiparosok szép példával jártak elöl. Az építéshez szükséges anyagot a tanács adta. Jelenleg félig kész már a park. A kialakulóban levő sétányok, játszóterületek arra engednek következtetni, hogy az elkészülés után a fiatalok és az idősebbek egyaránt örömüket lelik majd a községnek ebben az új színfoltjában, melyet hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére építenek, és akkor is adják majd át.”
(1974. november 15.)
45 éve
Talán nem mindenki tudja, de Tárnok lakossága korábban szinte egyik napról a másikra nőtt, majd csökkent. Hétvégenként ugyanis rengetegen érkeztek a fővárosból egy kis földművelésre, és ez néha problémás helyzeteket teremtett.
„Reggel kilenc óra, üresek a tárnoki utcák. Nemcsak az évszakhoz képest szokatlan hideg miatt. Hajnalban nagy a nyüzsgés, mínuszok ide vagy oda. A munkahely nem időjáráscentrikus, és a község munkaképes lakóinak kilencven százaléka eljár dolgozni, főleg Pestre. Azután délután, úgy háromtól, ismét zsúfolt a vasútállomás, ontják az embereket a buszok, hazatér estig több száz gépkocsi. Mondják, ha egy műhold fényképezné a falut, kora reggel megüresedő, délután megtelő kaptárt látna.
Hétvégeken szorgalmas emberboly a szőlőhegy felé gomolyog. Metszeni, ásni, permetezni – amit a gyümölcs, a szőlő megkíván. Az őslakók kertművelő hagyományait a bevándorlók is folytatják. A fővárosiaknak több száz telkük van erre, és bizony főidényben az 5300 lakosú község szombatra, vasárnapra még kétezer emberrel gyarapodik. Ahogy a budai járásban máshol: Solymáron, Diósdon, Biatorbágyon például – itt is van gond a hétvégi népességnövekedéssel. Az ellátásban kevesebb, no nem azért, mert megoldódott volna minden baj az élelem körül – inkább a Tárnokra igyekvő fővárosiak szükség diktálta célszerűsége miatt: magukkal hozzák Pestről a muníciót. Néhány súrlódást nem számítva Tárnokon jó a kapcsolat az idevalósiak és a hétvégiek között. Gyümölcséréskor, szüretkor közös kalákák alakulnak, segítenek egymásnak.”
(1979. november 7.)
35 éve
A rendszerváltás szele elérte Magyarországot is, az ősszel első alkalommal került sor népszavazásra. Ez volt a „négyigenes” népszavazás, amelyen a köztársasági elnök országgyűlési voksolások utáni megválasztására, a pártszervek munkahelyekről történő kivonulására, a pártvagyonnal való elszámolásra és a munkásőrség feloszlatására szavazott az ország (az első kérdésben minimális, a másik háromnál elsöprő) többsége. Tárnok pedig az országos hírekbe is bekerült…
„A televízióban elhangzott a hír, hogy Tárnokon szabálysértési bírsággal fenyegették azokat az embereket, akik nem mennek el szavazni. Mi igaz ebből? – kérdeztük Papp Gábor vb-titkárt.
Ez teljes egészében hazugság. Nem láttam ezt a tv-híradót, csak másnap szereztem tudomást a dologról. Felhívtam a híradó szerkesztőségét, akik beolvasták nekem az elhangzott hírt. Azonnal elküldtem a cáfolatot, amit a szerda esti tv-híradóban be is olvastak, csakhogy a harmadik híradásban, amit valószínűleg már nem sokan láttak.”
(1989. november 27.)
30 éve
Idén már túl vagyunk az önkormányzati választásokon, 1994-ben viszont csak az esztendő végén szavazhattak a lakosok. Sokan indultak a polgármesteri és képviselői helyekért.
„Fóris Zsolt jegyző elmondása szerint mindenki ívet nyitott, aki szeretné jelöltetni magát. Hatan pályáznak a polgármesteri székre, az öt szavazókörben pedig negyven képviselőjelölt indul – számuk természetesen még növekedhet, hiszen az ajánlóíveket november 21-ig elvileg bármikor meg lehet nyitni, csak a leadási határidő kötött. Jellemző a pártjelölés, de a független jelöltek is párttámogatást élveznek. Tárnokon is választási szövetségre lépett az ellenzék, az MSZP és az SZDSZ viszont nem lépett koalícióra, külön jelölteket akarnak indítani.”
A tárnoki polgármester végül 1994 decemberében újra Rozbora Andor lett, immár függetlenként, akit négy évvel korábban az MDF jelöltjeként választottak meg.
(1994. november 7.)
K.Z.
(Lépforrás:tarnokiszlovakonkormanyzat.hu)
