A tél első hónapja a hosszú éjszakákról és a karácsonyi ünnepről nevezetes, de decemberben tette első útját egy különleges autó is, amelyet Pavlics Ferenc fejlesztett.
December az év utolsó, a tél első hónapja. Az évvégi ünnepek fényei beragyogják, de végül is a legsötétebb hónap ezen a féltekén, ugyanis a leghosszabb éjjeleket tartogatja számunkra. Másképp fogalmazva a legrövidebb ideig láthatjuk a Napot a horizontunk felett. A Föld forgástengelye ebben az időszakban olyan mértékben hajlik el a Nap sugaraitól, hogy december 21-én egy fénysugár nyaláb mintegy háromszoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát háromszor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.
No de visszatérve, december az év tizenkettedik, és 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem („tíz”) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban. Tele van jeles és nevezetes napokkal, ünnepekkel, ezekről már előző írásaimban meséltem. Most a hónaphoz kapcsolódó, talán kevésbé ismert, ám érdekes információkat szeretnék megosztani Önökkel.
Az előző havi számban a magyar származású Nobel-díjasokról írtam, akiről most mesélek, nem díjazott, de szerintem világhírű tudós.
Tudták-e, hogy az első földönkívüli jármű tervezője magyar ember? (Most szárazföldi járműre gondolok!) Hát én se, de tulajdonképpen nem csodálkozom, mindenhol ott vagyunk. Tehát a dátum: 1972. december 19. Ezen a napon Dave Scott űrhajós vezette azt az első holdautót, melyet Pavlics Ferenc és csapata tervezett és fejlesztett.
Ez a holdautó egy, az Apollo-program keretében gyártott űrjármű, amelyet az amerikai űrügynökség (NASA) megbízásából gyártottak és amelyek az űrhajósok Holdon való közlekedését oldották meg a három utolsó Apollo expedíción. Összesen négy darab készült, és ebből három járt a Holdon. A fővállalkozó a Boeing volt, a General Motors pedig a Pavlics Ferenc vezette alvállalkozó. A végül a holdjáróval végrehajtott három expedíció (Apollo–15, Apollo–16 és Apollo–17) során a holdautó lehetővé tette az űrhajósok számára a holdfelszíni munkájuk során, hogy jelentősen megnöveljék hatótávolságukat. További helyszíneket fedezhettek fel, és fejleszthették a Hold geológiájáról és kialakulásáról szóló tudásunkat. A legnagyobb kihívást a szélsőséges körülmények okozták, hiszen a napon +120, árnyékban pedig –150 Celsius fok volt a hőmérséklet.
Tehát a földi viszonyok között használt gumik, akár tömör, akár felfújhatóak, szóba se jöhettek. Ezért a mérnökök egy rozsdamentes acél drótszövetből álló „tömlőt” alkalmaztak (alumínium „felniken”), amelynek futófelületére (nagyjából annak 50 százalékát lefedve) ék alakú titán csíkokat rögzítettek. A három küldetésen összesen csaknem 89 kilométert tettek meg. Mivel a holdi hardver egyetlen holdfelszínről visszatérő része a holdkomp felszálló fokozata volt, a holdjárművek a holdkomp leszálló fokozatával együtt az emberek távoztával ottmaradtak a felszínen. A washingtoni törvényhozás a Holdon leszállt és használt egységeket történelmi emlékműnek nyilvánította.
Hosszasan lehetne sorolni a technikai megoldásokat, de inkább írok Pavlics Ferencről. 1928. február 3-án született Balozsameggyes községben. Szülei tanítók voltak, ő a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumban tanult és érettségizett, majd 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1956-ban elhagyta az országot. 1957-ben a General Motors (GM) kutató részlegén, Detroitban kezdődött el amerikai mérnöki pályafutása, kezdetben nagy mozgékonyságú terepjáró járművek kifejlesztésével foglalkozott. Közben a Michigani Egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott. Később a GM kutatórészlegében vezető beosztást kapott, műszaki igazgatóként folytatta a munkáját. 1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért. Magyarországi kapcsolatait soha nem felejtette el, rendszeresen hazalátogatott. 2000-ben aranydiplomát, 2010-ben gyémántdiplomát kapott a Műegyetemen. 2008. március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. 2010-ben a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagjává választották. Idén, az év elején hunyt el Santa Barbarában.
Marozsán József
alpolgármester
(Képforrás: index.hu)
(Forrás:wikipédia