Csak most derült ki, hogy évekkel ezelőtt mi történt a Dongwhában, de van rá esély, hogy a környezetszennyező üzemek nem kívánt szomszédságától megszabaduljon Tárnok. Dr. Lukács László polgármesterrel a települést érintő fejlődési lehetőségekről és a képviselőtestület átalakulásáról is beszélgettünk.
Felpörögtek az események a szomszédos Sóskúton lévő, környezetszennyezőnek tartott üzemek ügyében. Jelen állás szerint az Andrada nem kapja meg a működési engedélyt, és sóskútiak tüntetést szerveztek, hogy a Dongwha engedélyét pedig ne hosszabbítsák meg.
Az elmúlt hónapokban már az Andrada tűnt a kisebb veszélynek, szerencsére eredményt hozott a hatalmas társadalmi összefogás. Emlékezhetünk a korábbi tüntetésekre, az elmaradt sóskúti fórumra, a tárnoki és érdi lakossági egyeztetésekre, az elképesztő küzdelemre, amelyet hol a nyilvánosságban, hol a színfalak mögött kellett vívni. Úgy tűnik, győztünk, az Andrada nem nyithatja meg sóskúti üzemét. A Dongwha pedig ugyan az épület szempontjából biztonságosabbnak tűnt, a február végi hírek szerint történt ott egy úgynevezett haváriabaleset.
Egy 2023-as teszten egy mérgező anyag határértékének ötszázszorosát találták a talajvízben, amely viszont a mai szigorított normák szerint már tízezerszeres túllépés. Hogy lehet az, hogy egy három évvel ezelőtti riasztó mérésről csak most értesülünk?
Ugyanezt a kérdést tette fel szinte minden érdekelt fél a környező települések Helyi Védelmi Bizottság ülésén. Miként lehet az, hogy még a polgármestereket sem tájékoztatják az esetleges problémákról. Állítólag maga a Dongwha nem értesítette a hatóságokat, holott ez kötelező lett volna, és az esetre így csak két évvel később derült fény. Ugyanakkor a sajtóban megjelent hírek szerint a vízügyi hatóság mégis jóval korábban tudott róla, ám nem tette meg a megfelelő intézkedéseket… Hasonló történt nemrég a százhalombattai tűzesetnél, finoman fogalmazva ott is akadozott az információközlés. Teljesen jogosnak tartom a sóskúti lakosok felháborodását, és bár nem tudtam ott lenni a tüntetésen, levélben biztosítottam a szervezőket Tárnok támogatásáról. Nem hagyhatjuk, hogy ilyen esetek történjenek a közvetlen szomszédunkban, nem engedhetjük, hogy környezetszennyező üzemek veszélyeztessék az egészséget.
Folytassuk egy kellemesebb hírrel, hiszen a Versenyképes Járások Programból Tárnok 30 millió forintot kapott. Ez sok, kevés, voltaképpen mennyire pozitívan fogadhatjuk a kormányzati támogatást?
A kormány nagyon sok mindent elvont az önkormányzatoktól, és amikor ez már az önkormányzatok összeomlásával fenyegetett, akkor érezték úgy, hogy valamit vissza lehet adni. Egy-egy járás 250 milliót kapott, a megyei jogú városokhoz tartozó járások, így a miénk is, 500 milliót. Tárnoknak még nem kellett szolidaritási adót fizetnie, ellentétben Érddel, Törökbálinttal, Diósddal, úgyhogy ez az összeg, ami most a Versenyképes Járások révén nekünk jutott, mindenképpen jó. A pénzt a posta melletti parkoló megépítésére fordítjuk, illetve a Rákóczi út járdáját szeretnénk egy további szakaszon rendbe tenni.
Ha jól tudom, nemcsak az autók, hanem a bringák parkolása, tárolása kapcsán is lehet előrelépés.
Született egy érdekes tanulmány, egy mobilitási kerékpáros felmérés: Tárnokon egy átlagos napon mintegy kétezer utas indul el a vasútállomásról, és hét százalékuk kerékpárral érkezik oda. Ez a környező településeken jóval alacsonyabb szám. Természetesen a nem mindig dicsért tömegközlekedés is oka lehet, hogy nálunk ilyen sokan bringáznak, ám ez a lényegen nem változtat, szeretnénk megteremteni a lehetőséget a kerékpárok megfelelő tárolására a vasútállomás mellett. Született korábban egy budapesti terv az agglomerációs települések kapcsán, ezt szeretnénk felmelegíteni, hogy a mostani 34 helyett legalább egy százhúsz férőhelyes tárolót biztosítsunk. Nagyon bízom benne, hogy megkapjuk az engedélyeket, a HÉSZ-t mindenesetre már módosítottuk.
Visszatérő témánk a Benta revitalizációja. Mi újság a pályázattal?
Leadtuk, várjuk a visszajelzést. Az úgynevezett tervzsűri még a beadás előtt értékelte az anyagot, szakmailag jónak találta. Szintén nagy előny, hogy négy települést is érint a döntés, amelyek ráadásul nem egy járásban vannak. A projekt összköltsége 4.5 milliárd forint, ezt az összeget szeretnénk a Bentára fordítani. Megvalósulhat a patak medrének szélesítése, kanyarulatok kialakítása, halbúvók és fák telepítése. Szerepel a tervekben egy tanösvény kialakítása az M7-es autópályától a Rákóczi útig, több állomással, madárvártával és sétautakkal. Tervezzük a Kopolya utca és a Fő utca összekötését is egy gyalogúttal.
Sokakat meglepett, hogy újra munkagépeket láttak a Vadlúd utcánál.
Miután kész lett a körforgalom, további felújítást terveztünk, és most a Sóskúti út egy részén ki lehet cserélni az aszfaltburkolatot. A környéken élők pedig elhatározták, hogy a Margitligettel szembeni részen vállalkozói összefogásban közvilágítást terveztetnek, ezt természetesen az önkormányzat is támogatja.
A 2024-es önkormányzati választáson a Civil Fórum nyolc képviselőt delegált a tizenkét fős testületbe, azonban az elmúlt hetekben ketten kiléptek, így most hatan vannak az egyik, és hatan a másik oldalon. Március közepén beszélgetünk, még a hóvégi testületi ülés előtt, amelyet lapzártánk után tartottak, de mennyire lehet ez probléma a jövőben?
Hatan vannak a Civil Fórum képviselői, de azt nem mondhatom, hogy a másik oldalon is hatan vannak egy platformon. Van két fideszes, két tiszás, egy egyesületi és egy független képviselő a testületben. Őket ugyanazon oldalra sorolni már csak az országos pártpolitika miatt sem lehetne. Mi a Tárnoki Civil Fórum Egyesületben továbbra is szeretnénk kimaradni az országos pártpolitikából. A helyi szavazásoknál Tárnok fejlődésének elősegítéséhez természetesen számíthatunk majd más képviselők támogatására is.
Kun Zoltán
