Megkaphatja-e minden héten a gyermek kedvenc ételét? Otthon biztos – az iskolában sajnos a jogszabályok miatt más a helyzet.
Bolognai! – vágja rá sok gyerkőc, mi is számára az örökös kedvenc, ha az ebédről van szó. A tésztás ételek amúgy is rendkívül népszerűek, de a bolognai mindent visz, ha lehetne, hetente kétszer is azt kapnának az iskolások. De nem lehet.
„A legfontosabb, hogy a gyermek jóllakjon, ám ehhez nem árt, ha szereti is azt, amit kap –mondta Sárosi Zsuzsanna, a Tárnoki Közétkeztetési Kft. ügyvezetője. – Az előírások szerint tíznaponta adhatunk újra ugyanolyan ételt, azaz két iskolai hét alatt egyszer kerülhet az asztalra bolognai, hiába lenne rá gyakrabban is igény.”
A rangsor másik oldalán pedig a főzelékek állnak. A sárgaborsó, lencse, bab talán még hozza az átlagot, de a változatosság kedvéért olykor a tökfőzelék vagy a paradicsomos káposzta kerül sorra, és aznap azért nem látszódik a gyerekek arcán az össznépi boldogság. Szintén előírás, hogy hal, máj és gomba is legyen a menüben: fájdalom, az iskolások többsége ezeket az ételeket sem különösebben szereti, a gombával és a májjal is trükközni kell néha, olyan apróra vágva kerül az ételbe, hogy az előírásoknak is megfeleljen, és a gyerekek is valahogy el tudják fogyasztani.
Minderről csak azért írtunk kicsit bővebben, mert ahogy többször beszélgettünk már Sárosi Zsuzsannával, elég világosan kitűnik, hogy mennyire nehéz egyszerre finom, egészséges, népszerű és (fontos!) a jogszabályoknak mindenben megfelelő ételt készíteni. Hetente ötször.
Ezért is okoz nagy örömöt minden pozitív visszajelzés. Senki sem szeret úgy főzni, ha tudja, hogy nem lesz túl kedvelt az étel, és ez bizony olykor megesik az országos közétkeztetésben. Szerencsére a gyerekek díjazzák az igyekezetet, és nem fukarkodnak a dicsérettel. Az „ízlett-nem ízlett” vödrök közül legtöbbször előbbibe kerül a sokkal több papírgalacsin, az egyik második osztályos tárnoki kisfiú pedig az étel elfogyasztását követően az étteremben szólt a vezetőnek, hogy mondja meg a szakácsnak és a konyhásnéniknek a megfellebbezhetetlen véleményét a Budapest raguról: „Ez volt a legfinomabb kaja, amit valaha ettem.”
Egy-egy ilyen aranyos kis visszajelzés az egész hetet képes megszépíteni a dolgozók számára, mert lássuk be, nem könnyű a munkájuk a konyhán hétről hétre.
K.Z.