Napi 370-380 adag étel: nem meglepő, hogy jól összeszokott csapat dolgozik a tárnoki közétkeztetésben.
A közétkeztetésben dolgozni bizony az igencsak korán kelőknek való kihívás. A tárnoki munkanap ugyanis reggel fél 6-kor kezdődik, majd hamarosan megérkeznek a beszállítók, akiktől át lehet venni az aznapra rendelt friss alapanyagokat. A munkatársak már elég jól ismerik egymást, többségük három és fél éve dolgozik együtt, amióta újra indult a főzés a konyhán. Így elmondható, hogy végre egy nagyon jól összeszokott csapat áll rendelkezésre a hétköznapokban – és olykor a hétvégéken is, hiszen voltak már olyan rendezvényeik, amikor hajnali kettőkor kellett összehívni a kollégákat, vagy éppen a vasút leállása miatt gyorsan fel kellett készülni, és készenlétben lenni a didergő utasok forró teával való ellátására is.
Mint Sárosi Zsuzsanna ügyvezető elmondta, a munkatársak között ott van az élelmezés-vezető, a raktáros, a cukrász, a szakács, és természetesen több kézilány is, akik a konyhai munkákban segédkeznek – mind a főzésnél, mind a tízórai és uzsonna tekintetében, hiszen nemcsak főznek a konyhán, hanem egyszerre tálalnak is. Azaz két feladatkört látnak el a lányok és lát el a szakács a régi rendszerrel szemben, ahol csak tálalást végeztek a konyhán.
A közétkeztetéseknél meglévő szigorú szabályokról korábban már többször írtunk, természetesen az is pontosan elő van írva, hogy minden száz gyermek után mennyi legyen a dolgozók létszáma is. Tárnokon egy átlagos napon 370-380 adag ételt készítenek a konyhán, nem meglepő tehát, hogy ezt egy viszonylag nagyobb stábbal kell megoldani. Igen ám, de mi a helyzet, ha gyorsan megoldást kell találni valamilyen problémára, például egy hirtelen megbetegedés miatt nem tud bejönni a szakács, kézilány, vagy egyszerre több ember is kiesik?
„Ha szakember esik ki, akkor sokszor én vagyok, aki beugrik a helyükre, hiszen megvannak a szakképesítéseim ahhoz, hogy szakácsként vagy cukrászként besegítsek. Kézilány esetében kicsit könnyebb a helyzet, de ha egyszerre többen betegednek meg, amire volt is már példa, akkor az komoly fejtörést okozhat, hiszen nem olyan sokan dolgozunk a cégben, hogy mindenkinek legyen helyettese. Mégis arra törekszünk, hogy mindenki értsen mindenhez, vagy legalábbis az alap dolgokhoz. Természetesen, mint mindennek, ennek is megvannak a szigorú szabályai, így például szó sem lehet arról, hogy bárki helyettesítheti a hiányzó kollégát a főzésben, ha nincs megfelelő képesítése” – mondta a Tárnoki Közétkeztetési Kft. vezetője.
Két kisétkezés, mármint a tízórai és az uzsonna, illetve nagyétkezésként az ebéd – ezt kell mindennap biztosítani a gyerekeknek az iskolában. Ez az alapszabály, amelynek a dolgozók részéről meg kell felelni a gyerekek és a szülők felé, attól függően, hogy mire fizették be gyermeküket. A közétketetés nem a jólakottságról szól, inkább arra szolgál, hogy a gyermek ne legyen éhes az iskolában. Ez elsőre kicsit talán keményen hangzik, de nyilvánvalóan a lehetőségek semmilyen szempontból sem afféle lucullusi lakomákat engednek a közétkeztetésben. Már csak azért sem, mert maga a kalóriabevitelt is korlátozza a törvény vagy a rendelet: napi szinten kell nézni az erre a célra használatos élelmezési programban a táblázatot/étlapot. Ez alapján 1300-1500 kalória juthat be a szervezetbe, ami azt jelentheti, hogy ha tízóraira vagy uzsonnára például kenyér/zsemle/pékáru is szerepel a menüben, akkor ebédre főzeléket nem feltétlenül szerencsés tervezni, mert ott már nem lehet mellé kenyeret adni…
És bár a korlátozások szigorúak, a gyerekek értékelik az igyekezetet. Sokszor rajzolnak valamit a szakácsoknak, kézilányoknak, nemrég az egyik kislány pedig cukorkával köszönte meg az előző napi ebédet. Mondhatjuk, megannyi apróság, de nagyon is extra motivációt ad azokhoz a hajnali ébredésekhez a dolgozóknak, akik nap mint nap komoly fizikai munkát végeznek, hogy a gyerekek kedvében járhassanak.
Munkatársunktól