A 2024/2025-ös tanév rendje szerint a nyári iskolai szünet, népszerű nevén: vakáció június 21-től indul, ezt a napot sokan várják, mindenki, aki járt, vagy jár iskolába. A kérdés csak az, hogy tudjuk-e mit jelen a szó, egyáltalán mi a vakáció története?
A vakáció, latin eredetű, jelentése szerint: mentesség, üresség, valaminek a hiánya. Tehát, nem jelent sem nyári szünetet, sem boldogságot, sem szabadságot. A magyarban „iskolai szünet” értelemben honosodott meg. Első magyar szövegbeli írásos említése 1787-ből maradt fenn. Mária Terézia vezette be a közoktatást és a tanéveket elválasztó szünetet először, tervei szerint szeptemberben és októberben pihenhettek volna a nebulók. A királynő elképzeléseit fia, II. József később megreformálta, bevezette a nyáreleji szünetet. Bizonyára ennek fő oka az aratás, és az azzal együtt járó munkák. Ebben az időben a gyermekek komoly segítségnek számítottak a földeken. Igaz, ekkor még nem volt egységes a tanév, hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartott. Tehát innen indultunk. Azóta is a nyári szünet a világ minden részén a leghosszabb pihenő, de hogy hány hétig tart, az országonként eltér egymástól. A svájci diákoknak csupán 5 hét, Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában vagy Walesben tanuló tanulóknak alig valamivel több, mint hat hét a vakáció. A legjobban a balti államokban élők járnak, nekik 12-13 hét a pihenő, akárcsak Olaszországban, Máltán és Görögországban. Magyarországon 11 hét a vakáció, mint például Romániában és Finnországban. Érdekesség, hogy a déli féltekén, Ausztráliában például tél van és tart a tanév, decemberben és januárban, tehát az ottani nyárban van a szünet! Dél-Afrikában például novemberben ér véget a tanév, és januárban kezdődik az új. A világon a legrövidebb szünidő Japánban van: csupán egy hónap.
A hosszú nyári szünet eredetileg a mezőgazdasági munkákkal volt indokolt. Manapság már nem ez a fő ok. Az infrastruktúra, a klímaváltozás okozta problémák is jelentőséget kapnak. Kánikulában nem lehet hatékonyan tanulni. Ha betűz a nap az osztályterembe, ha tartósan 30 fok felett van a hőmérséklet, a diákok nehezen koncentrálnak.
Ennyi „tanulás” után egy kis fagylalt jól jönne. Apropó fagylalt: röviden fagyi, általában tejből vagy tejporból, cukorból, tojásból, különféle ízesítőkből készült hideg édesség. De manapság egyre nagyobb az igény a különböző allergiás tünetek miatt a természetes, alapanyagokból készült termékekre. De ki, és mikor készíthette az első fagylalthoz hasonló édességet? Mint sok mást, ezt is a kínaiak „fedezhették fel” mintegy ötezer évvel ezelőtt már hóból, tejből és gyümölcsökből kevert jeges édességet fogyasztottak a tehetősebbek. Egészen a középkorig nem változott a technológia. Ekkor kitalálták, hogy a jeget és a havat nem közvetlenül az alapanyagokhoz adják, hanem csak hűtőeszközként használják. Az elv egyszerű volt, a hozzávalókat egy tégelybe tették, amit azután jégbe állítottak, s lassan forgatták, míg az edényben meg nem fagyott a massza. A mai napig így készül a fagylalt. Az első kávéház Párizsban nyílt 1672-ben, ahol a vendégek fagylaltot is rendelhettek. Egy szicíliai cukrász a limonádét fagyasztotta meg, ezért csupán télen volt kapható. Népszerűségének köszönhetően 1782 nyarán, az árlapon már 80 különféle fagylalt- és szorbetkreáció szerepelt: rózsa, barack, vanília, gesztenye, dió, csokoládé, ananász és még nagyon sokféle ízesítésű finomság. Magyarországon még az 1700-as években is csak a főúri kedvtelések között tartják számon a korabeli történetírók. Hol olasz nyelven hivatkoznak rá, gelatónak (fagyasztott) emlegetve, hol németül, Eisnek (jég) nevezve. Tehát még magyar elnevezése se volt egy ideig. Egy régi 1753-as szakácskönyvben „Epervíz vagy ama jeges lév forma”-ként említik a fagylaltot. 1775-ben találta ki rá a ma is használt fagylalt szót Báróczi Sándor. Lassan a fagylalt mindenki kedvencévé vált, ebben nagy szerepük volt a tradicionális fővárosi cukrászdáknak. Igazán népszerűvé 1904-ben vált, amikor a Saint Louis-i világkiállításon egy szíriai fagylaltárus – aki megelégelte a kelyhek mosogatását – azzal lepte meg vendégeit, hogy édes pitatésztába töltötte, s ezzel feltalálta a tölcsért.
Sikerült két olyan témát találnom, melyet szinte mindenki kedvel külön, külön is, de együtt biztosan. Tehát a vakáció legyen hosszú, a fagylalt pedig hideg, és finom!
Addig is: Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, KÁCIÓ, AKÁCIÓ, VAKÁCIÓ!
Marozsán József
alpolgármester
Képforrás: freepik.