Ismerkedjünk meg a patakkal: az első részben a múltjáról írtam, most a lehetséges jövőjéről mesélek.
A vízgazdálkodás sokunk számára csak az árvíz, a belvíz, és a csapadékvíz kezelését, elvezetését jelenti. Az itt felmerülő problémák kezelése árkokkal, csatornákkal és szivattyúkkal, zsilipekkel történik. Ezt nevezik szürke megoldásnak. Ha csak ezt az egyféle szisztémát használjuk, és mély, egyenes árkokkal össze-, elvezetjük a felesleges vizet, ez hosszabb távon kiszárítja a tájat. Léteznek természetalapú vízgazdálkodási megoldások is, ezeket érdemes kombinálni a már meglévő szürke megoldásokkal.
A klímaváltozás ráébresztette a szakembereket arra, hogy elértük a szürke megoldások határait. A Benta esetében olyan vízgyűjtő szintű együttműködésre van szükség, melyben a települések a saját fel- és alvizeiket visszatartják a tájban, az esetleges árvizek esetében azt nem zúdítják a szomszéd nyakába. Az elkészült munkaterv és a Benta-patak KEHOP Plusz pályázat célja, hogy kialakuljon egy települések közötti együttműködés. Továbbá tartalmazza a tárnoki Benta-patak szakasz ökológiai állapotának javítását szolgáló terveket és intézkedéseket is. A koncepció lényege a helyi, és a térségi természetalapú megoldások felismerése, és alkalmazása.
Érdekességként (szerintem kevesen tudják): a Benta mentén, és ártéri rétjein több védett növény és állatfaj is előfordul. Például: pusztai árvalányhaj, mocsári kosbor, fátyolos nőszirom, vízi sikló, fürge gyík, mocsári teknős, szürkegém, vakond, vidra, egerészölyv. Habár Tárnok közigazgatási területein nem található országosan védett terület, de az itt élők számára ettől függetlenül fontos annak megóvása. A tanulmány külön fejezetben foglalkozik a patak tárnoki szakaszának a revitalizációjával. Ebben megállapítja, hogy a medrek mesterséges, szabályozott kialakítása együtt jár a terület kiszárításával. Természetesen a helyi árvíz- és belvízkárok megelőzése fontos feladat, de ezek a beavatkozások nem vették figyelembe az ökológiai szempontokat. Ennek érdekében külön javaslatokat fogalmaz meg a Benta ökológiai állapotának a javítására. Ebből idézek néhány pontot:
1. A Tárnok feletti partszakaszok, vízgyűjtők nagyvízi terhelésének csökkentése, vízvisszatartás a többi település önkormányzata, és gazdálkodói bevonásával.
2. A szóban forgó szakasz tehermentesítése a nagyvízi hozamok irányított ki- és bevezetésével a völgytalp szomszédos, vízmegtartás céljára bevonható részeire.
3. A nagyvízi meder szélesítése, növelése, a fenntartósáv terhére.
4. A rézsük laposabbá alakítása, esetenként padkázása.
5. A jelenleg is megfigyelhető, önmagától külön kialakult kisvízi meder megőrzése, vagy nyomvonalkorrekció, mederemelés során hasonló kialakítása.
6. Kígyózó vonalvezetés megőrzése, kialakítása, ezzel összefüggésében.
7. Egyensúlyi meder megőrzése, létesítése kisebb természetes anyagú terelőkkel.
8. Nagyvízi meder fásítása a szelvény magasabb részein, a meder árnyékolása, a fás kisérő vegetáció teljesebbé alakítása érdekében.
9. A kaszálást évi egyszeri, legfeljebb kétszeri alkalomra csökkentése.
A munkaterv 2023-ban készült. A Benta-patak problémáját komplexen kell kezelni, együttműködve a vízgyűjtő terület valamennyi érintett településével, hiszen a teljes területe 420 négyzetkilométer. Tehát kölcsönözve a közismert szlogent: „egyedül nem megy…” Készült egy pályázat: Természetalapú vízgazdálkodási megoldások a Bent-patak völgyében címmel, melynek célja egy ökológiailag aktív meder kialakítása vízsebesség csillapítással, és élőhelyfejlesztéssel. Tanösvények, pallós utak, pihenőpontok, kerékáros kapcsolatok kialakítása. Kutyafuttató, kilátó, biodiverz növénytelepítés, egy komplex rekreációs terület kiépítése. A társadalmi felelősségvállalás, a tudatos környezetvédelem kötelezővé teszi a település vezetésének a természetalapú megoldások keresését és megvalósítását. A klímaváltozás, és annak káros hatásai nem hagyhatóak figyelmen kívül! A fejlesztés célja, a vízmegtartás segítve ezzel az immár vissza-visszatérő aszályos időszakok átvészelését.
Marozsán József
alpolgármester