Ismerkedjünk meg a patak történetével: kevesen hinnék, de egykor nagyon széles területen kanyargott.
Három éve, 2023-ban az önkormányzat megbízásából készült egy munkaanyag a Benta-patak tárnoki szakaszának revitalizációjára. A munkaanyag csak a helyi problémákra fókuszált, ám később, mivel a Benta több települést is érint, bővült a kör.
Készült egy pályázat: a Benta-patakot érintő KEHOP Plusz Zöld-kék infrastruktúra pályázat és árvízikockázat kezelési terv. A tervet követte egy projekt, ezt Biatorbágy, Sóskút, Tárnok és Százhalombatta konzorciuma nyújtotta be 2026 februárjában. A projekt megalapozó tanulmányát az ITI Magyarország Kft. készítette vízügyi természetvédelmi, és tájépítész tervezők bevonásával.
A projekt részleteiről később részletesen írok, most röviden a Benta-patak és Tárnok történetéről mesélek.
Egyes források szerint a Benta medrét már 1853-ban szabályozták az árvizek és a belvizek miatt. Az 1819 és 1869 között készült katonai térképeken már egyenes mederrel ábrázolják.
Korábbi, az 1780-as években készült szintén katonai térképek szerint a szélesen kanyargó, Tárnokra belépő patak 130-150 méter volt. A „kilépő” a mára már beépített szakaszon ez a sáv meghaladta a 300 métert is. A legszélesebb a Tabán és a Kopolya utcák között volt. Ott átlagosan elérte az 500 métert is, de olykor 650 méter széles is lehetett. Kevesen tudják, de valamikor a patak egy malmot is kiszolgált, illetve a korabeli térkép szerint a malomárkon akár két vízimalom is dolgozhatott. A patak árterein mocsaras, lápos sáv húzódott. A hajdani lápok előfordulására a lefolyástalan területek, valamint a mai horgászót helyén folytatott tőzegbányászat utal. Az 1800-as évek eleje- közepe változás hozott a patak életében. Lecsapoló csatornákkal, különböző szabályozásokkal elérték, hogy a Kopolya utcai tó kiszáradt, Emlékét már csak a Kopolya utca neve őrzi, hiszen a kopolya szónak többféle jelentése van, de minden esetben vízhez köthető. Például pásztorok által ásott kút, illetve árvízkor kimosott medernek is magyarázzák. Egy biztos, hogy a mai Kopolya utca végén egy lefolyástalan vízállásos terület volt valamikor. Ahogy nőtt a lakosság, úgy zsugorodott a vizes, lápos terület a Benta körül. Az 1940-es évekre a Sóskúti út, és az azon túli területeket is lecsapolták. Lassan eljutunk a mai napokig.
2010-ben sor került a patakmeder ismételt rendezésére, mederrekonstrukciójára. Hagyományos vízgazdálkodási megoldásokkal, kotrás, mederburkolás. Ezek a munkálatok kizárólag vízkárelhárítási szempontokat vesznek, vettek figyelembe. Azon túl, hogy az árvízvédelem fontos és elengedhetetlen, az eddigi megoldások az ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyták. Szemlélet váltásra van szükség! A szűrke mérnöki megoldásokat fel kell váltania a természetalapú zöld infrastruktúra alapú megközelítésnek.
Az önkormányzat ezt az ideológiát támogatja.
A folytatásban megismertetem Önökkel kicsit részletesebben a 2023-ban elkészült tanulmányt. Beszélek arról a pályázatról, amely, ha megvalósul példaértékű lesz, és méltán szolgálja majd az itt élőket.
Marozsán József
alpolgármester