TÁJÉKOZTATÓ AZ INGATLANOK, A KÖZTERÜLETRE KIHAJLÓ, KINYÚLÓ NÖVÉNYZET, VALAMINT AZ INGATLANOK ÉS AZ INGATLANOK ELŐTTI KÖZTERÜLET KARBANTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉRŐL
Tárnok településen sajnos nagyon sok ingatlannál tapasztalható, hogy a telken belül ültetett fás szárú és egyéb növényzet a kerítésen, vagy az ingatlan határán túlra terjeszkedik. Az ilyen – a közterületre kinyúló – ágak és növényi részek sok kellemetlenséget okoznak a gyalogosan, illetve a járművel közlekedők számára. Továbbá, a kellemetlenségeken kívül még balesetveszélyes helyzeteket is előidézhet a gondozatlan, elhanyagolt növényzet pl. az útkereszteződésekben. Egy szélvihar is letörhet akár vastagabb faágakat is, amelyek szintén komoly veszély forrásai lehetnek egyaránt az emberi életre és az értékekre.
A fentiekkel összefüggésben felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az alább idézett helyi önkormányzati rendeleten túl, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) számú MT. rendelet 33. § (1) b) pontja is előírja: „A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat.”.
Kérjük a Tisztelt ingatlantulajdonosokat, hogy az ingatlanon belüli fás szárú növényeik folyamatos karbantartásáról gondoskodni szíveskedjenek. Továbbá, az ingatlan kerítésén túlnyúló növények ágai a közterület (pl. utak, járdák) akadály- és balesetmentes használatát ne befolyásolják!
A fent leírt problémakörön túlmenően, szintén több ingatlannál merült fel az utóbbi években az ingatlan, valamint az ingatlan előtt lévő közterület, illetve az ingatlan előtt lévő vízelvezető árok tisztítási kötelezettségének elmulasztása. Helyi szinten az ingatlanok és az előtte lévő közterület – továbbá (ha van) vízelvezető árok – karbantartását Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a település tisztaságáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 8/2015. (III.20.) számú önkormányzati rendelete szabályozza:
- „3. § (1) A település területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.
- (2) Az önkormányzati tulajdonú vagy használatú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, hulladéktárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
- (3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
- (4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
- (5) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése…..
- 4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
- (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
- (3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
- (4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.
- (5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.”
A fent idézett helyi önkormányzati rendeletben megfogalmazott kötelezettségek elmulasztása miatt alkalmazott szankciókat Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 10/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet határozza meg. E rendelet 2. § (1)2bekezdése alapján: „a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások elkövetőivel szemben közigazgatási bírság, illetve helyszíni bírság szabható ki. A kiszabható helyszíni bírság alsó határa 10.000 forint, felső határa természetes személyek esetén 50.000 forint, jogi személyek esetén 500.000 forint, de nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tényállás mellett megállapítható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede.
- (2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Jegyzőre ruházza át.
- (2a)3 Közigazgatási helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.
- (3) Az (1) bekezdésben foglalt szankció helyett, különösen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható….”.
Reméljük, hogy ezek a hasznos információk is hozzájárulhatnak településünk eddig megszokott városképének, tiszta közterületeinek megóvásához. Ezúton szeretnénk megköszönni a közösség környezetére érzékeny és igényes többségének az eddigi együttműködését és szabálykövető magatartását, amelynek köszönhetően csak a legritkább esetben kell a hatósági jogérvényesítés eszközével élnie a közterületek nem megfelelő használata vagy az ingatlanhasználói kötelezettségek be nem tartása miatt a Rendészeti Irodánknak.
Tárnoki Önkormányzat